Tegyi Kornél esete a Kék Pelikánnal

Egy film, aminek minden pillanata a rendszerváltás utáni Magyarországot idézi, úgy, hogy tudunk rajta nevetni. Egy film, ami szól az akkor fiataloknak és a mai fiataloknak is, akik szüleik múltjának valóságát ízlelhetik. Egy film, ami egy kicsit pápai, hiszen Tegyi Kornél az egyik főszereplő hangja. Egy egész estés animációs dokumentumfilm, ami első Magyarországon ebben a műfajban. A Petőfi Mozi adott otthont a filmvetítést követő közönségtalálkozónak, melyen Csáki László rendezővel és Tegyi Kornél színművésszel dr. Hodásziné Pingitzer Andrea beszélgetett.

A Kék Pelikán a nagy vonatjegysvindli története, a három barát,  Ákos, Laci és Petya (hangja Tegyi Kornél) elbeszélése alapján. A sztorit ugyanis a személyes résztvevők idézik fel, a svindlerek, az utazók, a nyomozó, sőt a MÁV képviselője is gazdagítja néhány poénnal a filmet.

A film sztorija abból indul, hogy az utazni vágyó három barát, Ákos, Laci és Petya rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki – ez fontos részlet, mert csak ez a típusú indigó volt alkalmas a hamisításra. A fiatalok tudásuk legjavát és a háztartási bolt tisztítószereit összeszedve kémiai kísérletezésekbe fognak, hogy hamis vonatjegyekkel mehessenek világot látni.

A film író-rendezője, Csáki László éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak a hamis vonatjegyekkel megvalósult külföldi utazások. Volt többek közt pázmányos csoport (Skóciába indultak mezőgazdasági munkára), voltak nászutasok – és ők nem is kerültek bele a filmbe. Sokaknak van története erről az esetről, a közönségtalálkozókon rendre jönnek elő a személyes sztorik. A pápai találkozón nem volt ilyen, úgy tűnik, a vonatjegyhamisítás főként Budapesten volt közismert, vidékre nem igazán szivárgott le ez a lehetőség. 

Rendkívül részletgazdag a film, az első élmény után újrázna a néző, annyira beszippant a történet és a képi világ. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élvezni?  A lehullott vasfüggöny mögül kikandikáló magyarok utazni vágynak, ám a vonatjegy megfizethetetlenül drága, tehát megoldják okosba'. És egyébként is, „a leghülyébb magyar közmondás a jobb félni, mint megijedni”, mondja a csoport esze, Ákos. Már csak azért is érdemes többször megnézni a filmet, hogy a valószínűleg hamarosan kultikussá váló mondatokat szó szerint tudjuk idézni.

A beszélgetésen sok apró kulisszatitok kiderült, például az is, hogy az a jó, ha a pápaiak nem ismerték fel Tegyi Kornél hangját a filmben, mivel a rendező kérése az volt, hogy a fiatal színművész hallgassa a szereplővel rögzített hangfelvételt, s a beszédstílusát, ritmikát, sajátosságokat építse be, amikor a hangját kölcsönzi az animációs karakternek.

S az már tényleg csak a jó hírek jó híre, hogy a film nem csak a közönségnek tetszik, A Kék Pelikánt a MOZ.GO legjobb animációs filmjének jelölték. A Magyar Mozgókép Díjakat 2014 óta műfaji és alkotói kategóriákban a megelőző év legjobbnak tartott filmjeinek és készítőiknek ítélik oda, a Kék Pelikán egy új kategóriában, a legjobb egész estés animáció díjáért van versenyben. De van már díja is, hisz Spanyolországban a DocsBarcelona fesztiválon elnyerte a 16-21 éves fiatalokból álló fiatal zsűri díját, s a világ legjelentősebb animációs filmfesztiválja, az Annecy Fesztivál is beválogatta versenyfilmjei közé, valamint siker volt Tallinban és Torinóban is. Csak így tovább, Kék Pelikán!