Vizelet műtrágya helyett?

Mivel az orosz-ukrán háború miatt hiány lépett fel műtrágyából, ráadásul az árakat is az egekbe lökte, a vizelet műtrágyaként való felhasználása az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődésre tart számot. Már több olyan kezdeményezés is létezik, amely erre a célra gyűjti a vizeletet. Ilyen például a vermonti Rich Earth Institute projektje is, amely már évek óta támogatja a vizelet újrahasznosítását. Az intézet fertőtlenített vizeletet juttatott ki szénaföldekre, és számszerűsítette a terméshozamot. Kutatásai szerint nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a hígított vizelettel, a hígítatlan vizelettel és a szintetikus műtrágyával trágyázott széna hozamában.
Azt természetesen a vermonti intézet is elismeri, hogy a vizeletnek a nagy víztartalom miatt drága lehet a szállítása és tárolása, valamint munkaigényes a mezőgazdasági területekre való kijuttatása. A tárolt vizeletben lévő nitrogén ammónia formájában van jelen, amely hajlamos a párolgásra, ilyen módon a műtrágyázás során különleges kezelést igényel. E kihívások leküzdésére az intézet kutatói innovatív módszerekkel kísérleteznek a vizeletben lévő nitrogén stabilizálására, valamint a fordított ozmózis berendezés (amelyet a hajósok használnak arra, hogy a tengervízből ivóvizet készítsenek) átalakításával, hogy azt koncentrált műtrágya előállítására használják.
A svédországi Gotland szigetén pedig a kutatók a nyári turistaszezonban víz nélküli piszoárokból és speciális WC-kből gyűjtenek vizeletet. Az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU) csapata Sanitation360 néven céget alapított. A kutatók által kifejlesztett eljárás segítségével a vizeletet betonszerű darabkákká szárítják, amelyeket porrá kalapálnak, és olyan műtrágya pelletekké préselnek, amelyek a szokásos mezőgazdasági berendezésekbe illeszkednek.

Bár a vizelet műtrágyaként történő hasznosítása egyelőre még gyerekcipőben jár, de amint kialakul a megfelelő technológia és eljárás, számítani lehet rá, hogy Magyarországon is lesz rá kereslet. Mint ismeretes, hazánkban a műtrágyák árai átlagosan háromszor voltak magasabbak 2022 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Míg a 2021-es év első három hónapjában a magyar gazdák 723,2 ezer tonna műtrágyát vásároltak, és 60,9 millárd forintot fizettek érte, addig 2022-ben már csak 565 ezer tonna műtrágyát értékesítettek a forgalmazók közvetlenül a termelőknek, ami 28%-os mennyiségcsökkenést jelent, miközben az értékesítés nettó árbevételét tekintve 118%-os emelkedést ért el.