„Az érdes követ csiszolni kell!”

Ez volt a jelszava a szabadkőműves mozgalomnak, vagyis hogy az embert jobbá kell tenni. Ennek alapját az Isten hit jelentette, mindaddig, amíg francia forradalom után elkezdtek politizálni és háttérbe szorult a hit. Raffay Ernő professzor előadásában a szabadkőművesség egy nagyon fontos időszakáról beszélt a trianoni döntéshez vezető útról. Véleménye szerint az ország szétdarabolásában nagy szerepet játszott ez a mozgalom és annak európai képviselői. A történész professzor 50 éve keresi arra a kérdésre a választ, hogy milyen okai voltak ennek a döntésnek. Mint mondta trianonnak külső és belső okai voltak és ezek között szerepel a szabadkőművesség is. A magyarországi szabadkőművesség története 1749-től napjainkig tart és különböző periódusai voltak. Az egyik legerősebb korszaka a kiegyezéstől az első világháború végéig tartott. Károlyi Mihály 1918. októberi kormányában például 10 tag is valamelyik páholyhoz tartozott. Ők levelet írtak Clemenceau-hoz, aki szintén a szabadkőműves mozgalom tagja volt, hogy segítsen. Sajnos akkor a nagyhatalmi érdekek erősebbek voltak és ennek áldozata lett Magyarország. A Horthy-korszakban tiltották a mozgalmat, de mind a mai napig létezik. Nardai Péter az előadássorozat szervezője bevezetőjében elmondta, azt a címet adta a rendezvénynek, hogy Egy közületek, amely az Istenre és az emberre vonatkozik, és ennek szellemében hívja az előadókat is. Tervei szerint a következő előadó áprilisban Borvendég Zsuzsanna lesz.