A várakozás fényei

Videó: Gulyás Attila

Advent első vasárnapja van. Egy évvel ezelőtt a város ünnepi díszbe öltözött, színes forgatag töltötte meg az Esterházy-kastély udvarán a karácsonyi vásárt, a jégpályán százak rótták vidáman a köröket, a faházaknál barátok, családok kortyolták a forralt bort és forró csokit, miközben az ünnepre hangoló műsort nézték, s a város adventi koszorúján fellobbant az első láng, mely jelezte, közeleg a Megváltó születésének ünnepe.

Ebben az évben az ünnepvárás is más. Korlátok közé zárt világunkban, megannyi veszteségünk feletti fájdalmunk mellett, a nekünk kedvesekért aggódva éljük meg a várakozás napjait. Nincsenek adventi rendezvények, nincs vásári forgatag, nincs jégpálya, nincs közös gyertyagyújtás.

De nem engedhetjük, hogy ez az embert próbáló helyzet megölje a lelkünket és elvegye tőlünk az örömteli várakozás izgalmát, a karácsonyi csodát! Az előttünk álló négy hét valóban a készület ideje kell hogy legyen. Lépjünk ki a minket felőrlő hétköznapok rohanásából pár pillanatra, és lássuk meg a lehetőséget az elcsendesedésre, a lelki feltöltődésre! Vegyük észre, hogy ebben a sarkaiból kifordult világban is van rengeteg dolog, amiért hálásak lehetünk! Örüljünk minden pillanatnak, amit szeretteinkkel tölthetünk! Találjuk meg a lehetőségét annak, hogy valakivel jót tegyünk, hisz a legkisebb jó cselekedet is ünneppé varázsolhatja a reménytelenül szürke hétköznapokat. Maradjunk emberek ebben a rideg világban, hogy az adventi gyertyák fényétől vezetve végül eljuthassunk a betlehemi jászolig!