Elképesztő kihívásokkal szembesülünk – Beszélgetés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel

Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő meghívására nemrégiben Pápán járt Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében tartott fórum után a Médiacentrum vendége volt, a Pápa Városi Televízió magazinműsorában beszélt az Európában ma tapasztalható jelenségekről, az energiaválságról és a koronavírus-járványról.

– Ha saját kontinensünket tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az energiaellátástól kezdve a migráción át egészen az egészségügyi válsághelyzetig az elmúlt években elképesztő kihívásokkal szembesültünk. Európa küzd azért, hogy a világpolitika, a világgazdaság terén fenn tudja tartani a pozícióját vagy legalábbis minimalizálja a veszteségeit. Az Európai Unión belül nagy vita van arról, hogy milyen irányba menjen tovább az integrációnk. Vita van a szuverenisták és a föderalisták között. Vita zajlik arról, hogy a tagállamok vagy Brüsszel Európája legyünk-e, közben a migrációs hullámok egyáltalán nem csitulnak, a világjárvány ki tudja, hányadik hullámával nézünk szembe és az európai gazdaság sem indult újra olyan dinamikusan, mint ahogy azt egyesek talán túl optimistán várták volna. A helyzet ebből a szempontból tehát kihívásokkal teli. Ez nyilvánvalóan megnöveli az áprilisi parlamenti választás jelentőségét, mert itt dől el, hogy Magyarország mennyire tartja magát azon a szuverén, önálló, független pályán, amire 2010-ben léptünk.

– Ön nemrégiben azt nyilatkozta, hogy hazánk az európai együttműködés során a Kelet-Nyugat együttműködésben érdekelt. Mit jelent ez?

– Mi itt, Közép-Európában sajnos a saját bőrünkön éreztük, hogy milyen az, amikor Kelet és Nyugat konfliktusban áll egymással. Ez a történelmi tapasztalat egyértelművé teszi, hogy egy Kelet-Nyugat konfliktus esetén mi, közép-európaiak mindig veszítünk. Ha végignézünk a történelmen, azt láthatjuk, hogy amikor a nagy keleti és nyugati hatalmak vitába keveredtek egymással, végül soha nem ők húzták a rövidebbet, hanem a köztük lévő kisebbek. Nekünk itt, Közép-Európában egyértelműen az a stratégiai, biztonsági érdekünk, hogy Kelet és Nyugat normálisan megtalálja az együttműködés módját, folyamatosan párbeszéd és konzultáció legyen közöttük. Ha ez nincs, akkor az erő és a fegyverek nyelve következik, ami nekünk egyáltalán nem érdekünk. Magyarország megszenvedte a hidegháború négy évtizedét, megszenvedtük a kommunista diktatúra négy évtizedét, megszenvedtük azt, hogy a szabad világ nem segített nekünk abban, hogy kikerüljünk a kommunista diktatúra fogságából. Mi a magunk részéről azt szeretnénk, ha  Kelet és Nyugat, az Egyesült Államok és Oroszország diplomáciai eszközökkel, higgadtan, kulturáltan, párbeszéddel megoldaná a fennálló konfliktushelyzeteket.

– A brüsszeli szélsőséges liberalizmus terjedése mellett megőrizhetők-e hazánkban azok az értékek, amelyeket a Kormány és a magyarok többsége is képviselnek?

– Ma az európai politikát – és nagyjából a globális politikát is – a nemzetközi liberális mainstream irányítja, ami egyfajta ideológiai hegemóniát hozott létre, mondván, hogy kizárólag az általuk képviselt szélsőségesen liberális út az, ami a fejlődést jelenti, ami előrevisz, ami jó irányba mutat. Mi pedig itt vagyunk, egy kis közép-európai ország, egy egyértelműen jobboldali, patrióta, kereszténydemokrata, nemzeti érdekekre alapuló kormányzással, és sikeresen. A puszta létezésünkkel, azzal, hogy jobboldali és nem liberális és azzal, hogy nemzeti politikát viszünk és még sikeresek is vagyunk, az élő cáfolatai vagyunk annak az alapállításuknak, hogy csak ők tudják, merre van előre. Ezért mindent elkövetnek annak érdekében, hogy letakarítsanak minket a pályáról, és hogy ne nyerjünk még egy választást, mert különben el kell számolniuk ezzel a hazugságukkal. Éppen ezért kőkemény választási küzdelem következik és nagyon remélem, hogy számíthatunk a magyar választópolgárok segítségére és támogatására.

– Elkerülhetetlen, hogy szót ejtsünk a koronavírus-járványról. Hazánkban most kiemelt figyelmet kap az oltás.

– Valóban, a világjárvány továbbra is komoly kihívást jelent, mi itt, Magyarországon egyértelműen letettük a voksunkat azon tudományos konszenzus mellett, hogy az oltás jelenti az egyetlen megoldást. Arra kérünk tehát mindenkit, hogy vegye fel az oltást. Az idő és a nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyították, hogy aki oltott, annak jó eséllyel nem kerül veszélybe az élete vagy az egészsége. Remélem, hogy azok közül, akik még nem oltottak, minél többen élnek a lehetőséggel. Elegendő vakcina áll rendelkezésre, akár regisztráció nélkül is felvehető már az oltás.

– És akkor itt van még az energiaválság is, ami Európára és Magyarországra is hatással van.

– A világjárvány megmutatta, hogy az önellátásnak mekkora jelentősége van. Korábban minden a nemzetköziesedésről szólt, de ennek a dogmatikussága erőteljesen leépült. Azok az országok, akik nem szorulnak külső segítségre, hatalmas előnyt élveznek. Az energia területén már tettünk ez irányú lépéseket. Nyilván a hosszú távú gázvásárlási megállapodás nem az önellátást, de egy kiszámítható ellátást jelent. A villamos energia terén azonban amit el lehet érni az önellátásban, azt elérjük a Paksi Atomerőmű két új blokkjának építésével, amivel több mint megduplázzuk a kapacitást, emellett napenergiára épülő fejlesztések is zajlanak és mindezek együtt ennek az évtizednek a végétől már biztosítják, hogy hazánk a villamos energia terén önellátó legyen.

– Az energiaválság kihat az élet számos területére, a Kormány ezért igyekezett mérsékelni a lakossági terheket. Ezek az intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?

– Szerintem a rezsicsökkentés a Kormány egyik legjobb és legfontosabb döntése volt, amellyel most, az energiaválság idején is biztosítható, hogy a magyar embereket ne érintse a drasztikus energiaár-emelés. Emellett az oroszokkal megkötött hosszú távú gázvásárlási megállapodásunk olyan árformulát alkalmaz, ami lehetővé teszi, hogy az energiaárakat alacsonyan tartsuk.

– Az imént érintett témákból adódik a kérdés, hogy megfékezhető-e az infláció?

– Nyilvánvaló, hogy egy inflációs környezet nem kedvez a gazdasági fejlődésnek, nem kedvez az életkörülményeknek. Ezért is döntöttünk az élelmiszerár- és az üzemanyagárstop bevezetése, valamint a kamatok befagyasztása mellett. Tehát lehet ezt a helyzetet kezelni, ugyanakkor látni kell, hogy ez egy globális gazdasági folyamat, vagyis nyilvánvaló, hogy a globális gazdaságpolitikának kell egy másik ciklusba érkeznie ahhoz, hogy az infláció lejtmenetbe kerüljön. A világgazdaság mindig ciklusos, most egy ilyen fázisban vagyunk, egy nemzeti kormánynak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezeknek a globális gazdasági folyamatoknak a hatását a saját országában, saját polgárai számára minimalizálja.

– Április 3-án választ az ország. Mi a tétje az országgyűlési választásoknak?

– Ezen a választáson világos döntési lehetősége van a magyar embereknek, a 2010 előtti vagy a 2010-et követő világot tudják választani. Mindenki, aki a másik oldalon összegyülekezett, a 2010 előtti időszakhoz kötődik, oda szeretne visszatérni, ezt a hozzájuk tartozó miniszterelnök-jelölt világosan ki is mondta. Vagyis vizitdíj, kórházi napidíj, energiaár-emelések, olvassunk sötétben, fürödjünk kevesebbet és akkor majd olcsóbb lesz az energia – egészen elképesztő dolgok. Tehát a 2010 előtti vagy az azt követő időszak, ez a döntési alternatíva. Remélem, hogy számíthatunk a magyar emberek támogatására annak érdekében, hogy a 2010-ben megkezdett úton mehessen tovább az ország.