Évszázados alkotásoknak adnak új életet

„Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be” – Ezt a rövid közlemény adták hírül 1897. októberében a korabeli lapok. Ferenc József a terem megtervezésével Hauszmann Alajost, a budavári palota tervezőjét bízta meg. Ő pedig egy csodálatos, rendkívül díszes kis ékszerdobozt álmodott meg, melynek berendezéseit az 1900-as években a Párizsi Világkiállítás látogatói is megcsodálhatták, s a lenyűgöző látvány akkora sikert aratott, hogy a terem elnyerte a világkiállítás nagydíját.

Hauszmann Alajos a következőképpen nyilatkozott a II. világháborúban sajnos teljesen elpusztult terem tervezése kapcsán: „A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet”.

A nagyhírű tervező korának legnevesebb iparosait kérte fel a terem általa megálmodott berendezésének elkészítéséhez, így a csodás, diófából készült burkolat Thék Endre gyárában készülhetett.

A hazai iparosok keze munkáját dicsérő, csodálatos termet a háború pusztítását követően évtizedeken át csak a ránk maradt, korabeli fotókon csodálhattuk. Most azonban, a Nemzeti Hauszmann Programnak és fantasztikus mestereknek köszönhetően újraéled ez a nem mindennapi, reprezentatív helyiség.

A részletgazdag, diófából készült borításokat és bútorokat több éves előkészítő munka után, hosszú hónapok óta készítik a Pápai Asztalos Kft. üzemében. A Médiacentrum lehetőséget kapott arra, hogy belessen a kulisszák mögé, így megnézhettük, milyen munkafolyamatok zajlanak éppen a nagyszabású projekt részeként.

– A Budavári Palota Szent István termének rekonstruált újragyártásán dolgozunk már évek óta. Ezen belül a mobil bútorok, a bejárati ajtók, álmennyezetek elkészítése a feladatunk. A falburkolatokat egy másik asztalos cég készíti, a kerámiák Pécsen készülnek, a díszes textíliákat azonban sajnos nem lehetett idehaza beszerezni, így azokat Németországban gyártják – mondta Kovács József ügyvezető igazgató.

A terem a II. világháborúban teljesen elpusztult. Fotódokumentumok és Hauszmann Alajos tervei álltak rendelkezésre és ezek alapján kezdődhetett meg a rekonstrukciós munka. Kétéves előkészítő munkát, tervezést, mintázást követően kezdődhetett meg a konkrét termékgyártás, melynek elkészült elemeit büszkén mutatta az ügyvezető igazgató, miközben arról beszélt, hogy Thék Endre bútorait már korábban is készítették – a Parlament alsóházi üléstermének átépítésekor. Ezeknek a mostani bútoroknak azonban teljesen más a stílusuk, más díszítésekkel, más faragási módokkal kell a Szent István terem esetében dolgozniuk.

Az elmúlt két év alatt elkészült az álmennyezet, elkészültek a karszékek és taburettek. – Jelenleg az utolsó negyedévben, a befejező munkálatoknál tartunk – emelte ki Kovács József, miközben a különböző munkafolyamatokat mutatja a műhelyben. Jelenleg a főbejárati ajtó és két asztal gyártása zajlik.

Az ügyvezető igazgató érdekességként elmondta, hogy teljes egészében a korabeli állapotokat kell visszaállítaniuk, még a régi mesteremberek által elkövetett hibákat is le kell követniük. Fontos, hogy minden elemen a fotóknak megfelelő számú díszítésnek kell lennie – még ha az így nem is mutat szimmetriát a többi hasonló elemmel.

A folyamat 70-80 százalékban gépesített, azonban jelentős a kézi munka is, az aprólékos részleteket mind kézzel dolgozzák ki. A projekten összességében mintegy húsz fő dolgozik az üzemben.

Hogy mi volt a legnagyobb kihívás? Ezt a következőképpen fogalmazta meg a cégvezető: – A legnagyobb kihívás összességében bátornak lenni egy ilyen jellegű munkát a mai világban elvállalni. Szerencsések vagyunk, mert a technikai háttér mellett olyan szakembergárdánk van, akik egy ilyen munkát színvonalasan képesek elvégezni. Ahhoz ugyanis, hogy egy ilyen bútort újra tudjanak gyártani, elengedhetetlen az a nagyfokú szakmai tapasztalat, ami a Pápai Asztalos Kft. munkatársainak sajátja.

S azt, hogy milyen is a Szent István terem teljes pompájában, hamarosan mindenki megcsodálhatja, az impozáns látványosságot ugyanis a tervek szerint augusztus 20-án átadják a nagyközönségnek.

Végül álljanak itt Hauszmann Alajos 1902-ben, a terem felavatásakor mondott, ma is érvényes szavai: „A legnagyobb elismeréssel kell adóznom azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében közreműködtek és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben részesül”.