Falusi CSOK, vagy a városban maradni?

A kormány családtámogatási intézkedéseinek fontos pillérét adják a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek köszönhetően igénybe vehető támogatások, kedvezmények. Ennek egy speciális típusa a falusi CSOK, mely meghatározott településeken nyújt támogatást lakások és házak vásárlásához, felújításához, korszerűsítéséhez. Ezzel a lehetőséggel a bevezetése óta nagyon sok kisgyermekes, vagy gyermeket tervező család élt, sokan vannak, akik a városi életet hagyták ott egy tágasabb, korszerűbb otthon megteremtése érdekében. Nekik azonban azzal is számolniuk kell, hogy a korábban megszokott közszolgáltatások közül néhány az új lakóhelyükön nem elérhető. Dr. Áldozó Tamás polgármestert a falusi CSOK hatásairól, illetve a város fiatalok letelepedését célzó lehetőségeiről kérdeztük.

– A falusi CSOK-ot egy jó, előremutató döntésnek gondolom, hiszen ezek a kistelepülések évtizedeken keresztül elszenvedői voltak annak, hogy a fiatal családok folyamatosan költöztek el a környékbeli nagyobb településekre. Ez aztán – a természetes fogyás folyamatát felgyorsítva – több esetben azt eredményezte, hogy a falvak elnéptelenedettek. Ezeken a településeken ez a folyamat jelentős további veszteségeket is eredményezett, hiszen leépültek a közszolgáltatások, például megszűntek az iskolák, óvodák. A falusi CSOK bevezetése tehát ezt a folyamatot igyekszik megfordítani és én, mint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége társelnöke, örömmel fogadtam az intézkedést. Ez ráadásul kiegészül a Magyar Falu Programmal, ami arra ad lehetőséget a településeknek, hogy az imént említett veszteségeiket visszapótolják, akár intézményeket hozzanak létre, újítsanak fel. Egyébként több olyan Pápa környéki település is van, ahol a polgármesterek elmondása szerint már nincs eladó ingatlan és ebben nagy szerepe van a családtámogatási rendszernek.

– A történetnek azonban ez csak az egyik oldala, a másik oldalon ott állnak a települések, amelyek fiatal családokat veszítenek. Ez érzékelhető Pápán is?

– Természetesen, hiszen ez egy zárt rendszer – ami az egyik oldalon lakosságszám-növekedést jelent, az máshol csökkenést eredményez. Ha innen szemléljük, akkor el kell mondani, hogy mi, Pápán azt tapasztaljuk, hogy fiatal, kisgyermekes vagy gyermeket tervező családok költöznek ki a városból a környékbeli településekre. Ez természetesen érthető, hiszen adott esetben nincs más esélyük az otthonteremtésre, vagy családi tradíciók, kapcsolatok miatt döntenek így sokan. Ez nálunk vándorlási veszteségként jelentkezik és a lakosságszám csökkenését hozza, ami a természetes fogyással összegezve azt eredményezi, hogy a város lakossága mára 30 ezer alá csökkent.

– Mi az, amit mérlegelniük kell a környékbeli falvakra költözni tervező családoknak?

– A legfontosabb, amit fel kell ismerniük, hogy a CSOK-kal vásárolt ingatlannal hosszú távra elkötelezik magukat a családok. Amikor az ember települést választ, akkor igazából életminőséget is választ, ami természetesen sokféle referencia mellett minősülhet. Van, akinek a falusi környezet jelenti a jó életminőséget – a nagy telek, az állattartás lehetősége, a nyugalom. Ez egyébként hozzám is közel áll, a nagymamámra emlékeztet. Ugyanakkor ennél talán dominánsabb az, hogy amikor az ember települést választ, akkor egy önkormányzati szolgáltatáscsomagot is vásárol. Ebbe beletartozik a helyben élő gyermekorvostól kezdve a közeli gyógyszertár, a könnyen elérhető bölcsőde, óvoda, általános iskola és tömegközlekedés is. De fontos lehet a tömegközlekedéssel, kerékpárral elérhető közelségben lévő munkahely, vagy a bevásárlási lehetőség is. Ezek közül az önkormányzati közszolgáltatásokat az önkormányzat a helyi adófizetők pénzéből elsősorban a helyi adófizetőknek biztosítja – például a bölcsődéket a pápai családok gyermekeinek tartjuk fenn. Így látható, hogy az olcsóbb falusi ingatlanok mellett vannak olyan szempontok, amelyek felértékelik a városi környezetet. Én természetesen azt gondolom, hogy a környéken száz kilométeres körzetben, de lehet, hogy még ennél szélesebb körben is, messze Pápa a legjobb hely, de tiszteletben tartom mindenkinek a döntését.

Egyébként arra is gondolni kell, hogy a CSOK-kal vásárolt ingatlanból a család nem tudja Pápára átjelenteni a gyermeket annak érdekében, hogy pápai intézménybe felvételt nyerjen.

– Ez egyébként bevett szokás volt?

– Igen, korábban sokan így szereztek pápai intézményi ellátást a gyermeküknek. Ez a járványhelyzet idején, amikor bölcsődéket, óvodákat kellett bezárnunk, egyértelműen kiderült, hiszen a gyermekeknek a szülők által megadott állandó pápai lakcímén próbálták kézbesíteni a karantén határozatokat és bizony számos eset előfordult, amikor a gyermek ott nem volt elérhető.

– Mi lehet az, ami megfordíthatja ezt a folyamatot, mivel tudja az önkormányzat Pápára csábítani a fiatal családokat?

– Rövidesen ingázási távolságba kerülünk Győrhöz. Mi azt szeretnénk, ha nem tőlünk járnának el Győrbe az emberek, hanem fordítva, onnan jönnének hozzánk – nemcsak dolgozni, lakni is. Úgy gondolom, hogy például a győri lakótelepi léthez képest mondjuk egy pápai tókerti lakhatás lényegesen más minőséget jelent. Nekünk az is dolgunk lesz, hogy olyan városmarketinget csináljunk, ami erre felhívja a figyelmet, ami megmutatja, hogy milyen erősségeink vannak. Ennek egyik eleme lehet, hogy közel s távol mi vagyunk a legzöldebb város, nekünk vannak a legnagyobb zöldterületeink és ezeket tudatosan fejlesztjük. Emellett gondolkodunk egy támogatási rendszeren is, ami a falusi CSOK egyfajta alternatívája lesz. Ennek keretei közt meghatározott városrészekben az önkormányzat egy pályázati rendszeren keresztül, meghatározott feltételekkel támogatná az ingatlanvásárlást. Ehhez azonban még meg kell találnunk a forrást. Vannak olyan városrészek – például a Tókert, az Erzsébetváros vagy az Alsóváros – amelyeket preferálni szeretnénk, ahol támogatni kívánjuk a revitalizációt.