Így értékeli a képviselő a lezáruló választási ciklust

A 2018-2022-es parlamenti ciklus végéhez közeledve az elmúlt négy év feladatairól, eredményeiről beszélt a Pápa Városi Televízió magazinműsorában dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő.

– Eddig minden ciklusban volt valamilyen új jelenség, amit korábban nem tapasztaltunk. Ha csak a 2014-2018-as ciklusra gondolunk, egy hihetetlen migrációs invázió indult el, ami átírta Európa társadalompolitikáját. Ezzel kapcsolatban nekünk is komoly intézkedéseket kellett hozni, többek közt megépült az országot védő kerítés és új határfigyelő rendszert kellett kiépíteni. A mostani ciklus pedig a koronavírus-járvány által volt terhelt, ami hatással volt a törvényhozásra is. Nem várt kihívásokkal kellett szembenézni és ez rányomta a bélyegét a törvényhozásra, hiszen egy nyugodt építkezés indult el 2018-ban és 2019-ben. 2019-ben soha nem látott gazdasági növekedés volt, amit aztán 2020-ban megakasztott a pandémia, majd 2021-ben tudtunk visszatérni a 2019-es szintre. Ezt követően – az előző év alapján – a 2022-es esztendő mindannyiunk számára reményt keltő.

– Egy olyan globális probléma esetén, mint amilyen a koronavírus-járvány, azt gondolná az ember, hogy az együtt gondolkodás, az összefogás a természetes. Azonban nem feltétlenül ezt érzékeltük, ha a Parlamentet szemléltük.

– Azt gondolom, hogy jól érezték, hiszen az ellenzék – különösen a kezdeti időszakban – mindent megtett azért, hogy oltásellenes hangulatot keltsen és mindenbe belekötöttek, semmit nem szavaztak meg. Ennek ellentettje volt a helyben tapasztalható összefogás. A településeken a helyi szolidaritás sokkal jobban működött.

– A koronavírus-járvány okozta nehézségeket a kormánynak kezelnie kellett mind a gazdasági élet területén, mind az egyének, a családok terén is. Hogyan volt ez megvalósítható?

– A munkaalapú társadalomban az elsődleges, hogy legyen munka. A pandémia hatására visszatért a munkanélküliség egy része. Amikor 2010-ben az Orbán-kormány átvette a kormányzást, az átlagos munkanélküliség 12 százalék volt. Ma ez országosan 4 százalék, a mi környékünkön pedig nem éri el a 2 százalékot, gyakorlatilag munkaerőhiány van. A pandémiás helyzet miatt 2020-ban emelkedett a munkanélküliség, hiszen volt időszak, amikor az utcára sem lehetett menni, ebből adódóan a gazdaságot kellett felpörgetni ahhoz, hogy visszatérjenek az emberek a munkába. Tehát nem munkanélküli segélyt osztottunk, hanem a vállalatokat segítettük versenyképessé tenni, miközben Európában bizonyos országokban egészen más megoldást javasoltak. Mi úgy látjuk, hogy az intézkedéseink sikeresek voltak és ezt igazolják a gazdasági eredmények is. Pápa környékén is voltak gazdasági társaságok, amelyek éltek ezekkel a lehetőségekkel és komoly fejlesztéseket hajtottak végre – gondoljunk csak a Böllér Kft-re vagy a legnagyobb helyi foglalkoztatóra, a Yanfeng-re. Ennek köszönhetően megmaradtak a munkahelyek, megtartottuk helyben a munkaerőt, hiszen az állami támogatásoknak köszönhetően versenyképesebbekké váltak ezek a vállalkozások.

– A gazdasági élet újraindítása mellett nagy hangsúlyt kapott a családok támogatása is. Ez miért volt fontos?

– A gazdasági növekedés – mely mindannyiunk érdeme – olyan alapokat teremtett, hogy a társadalom valamennyi rétege számára tudtunk támogatást nyújtani. Kezdjük a legfiatalabbakkal! A 25 év alattiak szja-mentessége százmilliárdos nagyságrendet jelent, de említhetném a családi adóvisszatérítést, a négygyermekesek szja-mentességét, a háromgyermekesek kedvezményét. Ez mind azt jelzi, hogy van egy társadalompolitikai cél, mégpedig az, hogy szülessenek gyermekek, hogy ne fogyjon a magyar népesség. Korábban volt egy rossz politika, befagyasztották a GYES-t és a GYED-et, csökkentették ezek idejét. Az imént felsoroltakon túl a szépkorúakat is tudtuk támogatni, visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat, amit a Gyurcsány-Bajnay-kormány elvett a nyugdíjasoktól. Mindez, amit az imént felsoroltam, mintegy 1.500 milliárd forintos támogatást jelent a legfiatalabbaktól a legidősebbekig.

– A koronavírus-járvány a társadalmi kapcsolatokra is rányomta a bélyegét. Hosszú ideig bezárva éltünk, elmaradtak a rendezvények, nem találkozhattak egymással a közösségek. Itt is szükség volt kormányzati intézkedésekre.

– A koronavírus-járványt a turizmus ágazata nagyon megszenvedte. A kormányzat az ágazat szereplőinek is támogatást nyújtott, aminek köszönhetően fejlesztések indulhattak. Ugyanakkor a közösségi élmények hiányoztak az életünkből, ezért 2021-ben, amikor elértük a 60 százalékos átoltottságot, az állam a járásszékhelyekre ingyenes koncerteket szervezett, a kistelepülések egymillió forintot kaptak rendezvényszervezésre. Kinyitottunk, és a szabályok betartásával újra lehetett menni múzeumba, közösségi rendezvényekre. Azt kell mondanom, hogy mi egy viszonylag kiszámítható rendszert hoztunk létre szemben azokkal, akik szinte hetente változtatták a szabályokat. Ráadásul van, ahol sokkal szigorúbb a szabályozás, gondoljunk csak Ausztriára, ahol kötelező az oltás. Nálunk vannak oltásellenes ellenzéki szervezetek és ennek elbizonytalanító hatása is volt, ami nem kedvező a társadalmi szolidaritás szempontjából.

– A koronavírus-járványtól függetlenül az elmúlt négy évről elmondható, hogy komoly források álltak rendelkezésre az előrelépéshez – köztük az uniós támogatások és jelentős hazai források.

– Valóban, uniós és hazai források is szolgálták a fejlődést. Miután megnyitottuk az unió előtt a piacainkat, létrejött a tőke és a munkaerő szabad áramlása, ebből profitálhatott a Nyugat és mi is. Ezért a kelet- és közép-európai országok számára az unió egy felzárkóztatási lehetőséget biztosított, ilyen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program vagy a környezetvédelmi programok is. Emellett vannak jelentős hazai források is, köztük az önkormányzatok számára a Belügyminisztérium hazai forrásai. Szerintem a ciklus egyik legnagyobb előrelépése a Magyar Falu Program és a Modern Települések Programja volt. Ennek köszönhető például, hogy a környékünkön számos olyan kistelepüléseket összekötő út megújulhatott, melyekhez – a kátyúzást leszámítva – közel ötven éve nem nyúlt senki. Országosan mintegy 3.000 kilométernyi út újulhatott meg ilyen módon. Emellett nagyobb forgalmat bonyolító utak is megújulhattak, köztük a 83-as főút Pápa-Győr közti szakaszának új nyomvonala is épül már. Fontos volt az elmúlt négy évben a családtámogatási rendszer létrehozása, az otthonteremtési program, sok településen épültek új intézmények, minibölcsődék, óvodák újulhattak meg, országosan 800 játszótér épült. Az is fontos, hogy hogyan viszonyulunk az elhunytakhoz, ezért nagyon sok temető is megújulhatott, de ha az egyházakat tekintjük, a környékünkön közel 50 templom újulhatott meg állami támogatással. Ami számunkra itt, Pápán rendkívül fontos, hogy elindul a Nagytemplom felújítása, amihez 1,2 milliárdos forrást biztosít a Kormány. Mindezeken túl nagy hangsúlyt kap az agrárium fejlesztése is.

– Ha kitekintünk a határokon túlra, mi a véleménye, hogyan változott hazánk nemzetközi megítélése az elmúlt években?

– Ha például a migráció ügyét nézzük, egyre inkább az látszik, hogy mind többen követnék a magyar példát. Kerítés épült például Lengyelország és Fehéroroszország között, Bulgária is erőteljesen védekezik, Olaszországban más lett a politikai kurzus, ott korábban meg tudták állítani a migrációt, de más vezetés lett és már beengedik a migránsokat, mert azt gondolják, hogy az érkező emberek bővítik a munkaerő-kínálatot. De az a tapasztalat, hogy többségében nem agysebészek vagy mérnökök jönnek. A legtöbben gazdasági menekültek, akik szociális bérlakásra és segélyre várnak, így akarnak megélni, nem munkából. Ha hazánk megítéléséről szólunk, tudni kell, hogy ma az influenszerek véleménye dönt. Ez egy liberális világ, ami erősen kritizálta és félremagyarázta a gyermekvédelmi törvényt. Vagy elterjedt, hogy Magyarországon bezárt a Parlament, holott mi üléseztünk szinte a legtöbben az Európai Unióban. Ilyen közegben, ilyen ellenszéllel nehéz vitorlázni.

– Február 12-én megkezdődik a választási kampány. Ön mire számít?

– Azt gondolom, hogy mint minden kampányban, mindenki megpróbál nyerni, hiszen azért indul a választáson. Véleményem szerint én eséllyel indulhatok, mert, ha az emberek értékelik az elvégzett munkát, azt, amit én ebben a körzetben dolgoztam, akkor van esélyem megnyerni a választást. Ha az emberek másként gondolják vagy úgy látják, hogy ez nem volt elegendő vagy más jobban csinálná, akkor másnak adnak lehetőséget. Nyilván fontos az, hogy az ember tapasztalt, látja ezt a világot, ahol hosszú évek óta dolgozik. Azért indulok, hogy megnyerjem ezt a választást, de ez a demokrácia ünnepe, az emberek döntenek erről. Viccesen azt szoktam mondani, hogy állásinterjúra megyek, több tízezer ember elé.