Emlékdiplomás pedagógusokat köszöntött a város

65 és 70 évvel ezelőtt diplomázott pedagógusokat köszöntött ma délután a Városházán az önkormányzat. A pedagógus emlékdiploma-átadó ünnepségen Unger Tamás alpolgármester üdvözölte a jubiláló tanárokat és a Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi-Érdekképviseleti Egyesülete irodalmi köre adott műsort.

Az alpolgármester köszöntőjében felidézte a pápai pedagógusképzés múltját egészen visszanyúlva az időben 1849-ig és a Református Kollégiumig, majd a pedagógus hivatás fontosságát és a pedagógus személyiségének jelentőségét emelte ki. Mint mondta, a szülők számára nem annyira az iskola a fontos, hanem a tanító személyisége, aki az első néhány évben kíséri gyermekét és ez alapján választanak oktatási intézményt. Szólt arról is, hogy milyen fontos a tanítók munkája és mennyi örömet ad a pedagógus hivatás mindazoknak, akik ezt választják. Unger Tamás köszönetet mondott az idős pedagógusoknak elkötelezett tevékenységükért és jó egészséget, további boldog nyugdíjaséveket kívánt az ünnepelteknek.

A rendezvényen vas emlékdiplomát vehetett át Dávidházy Ferencné, dr. Csepregi Istvánné, Ékes Tiborné, Mészáros Ferencné, Németh Ferencné, Páter Mihályné és Szalay Gyula, ők 65 évvel ezelőtt szereztek pedagógusdiplomát. 70 évvel ezelőtt szerzett pedagógusdiplomát, így rubin emlékdiplomát vehetett át Buvári Enochné és Csizmadia Ferencné.

Az ünnepségen a vas emlékdiplomás Páter Mihályné köszönetet mondott az önkormányzatnak a kedves megemlékezésért és Váci Mihály Jegenye-fényben című versét szavalta el.

A 91 éves Csizmadia Ferencné az 1951/52-es tanévben szerzett tanítódiplomát a Pápai Állami Tanítóképzőben, ma rubindiplomásként köszöntötte Unger Tamás. Erzsi néni kérdésünkre elmesélte, ő más pályát választott volna, ám édesanyja ragaszkodott hozzá, hogy Pápán maradjon és azt kérte, ha már ők nem tanulhattak, legyen egy tanult ember a családban. Így előbb a "cérnaegyetemre" járt, majd annak megszűnése után ment a tanítóképzőbe. Az idős pedagógus nem bánta meg, hogy tanító lett, és bár tanári diplomát is szerzett, 37 év és 100 napos pályafutása során szinte végig tanítóként dolgozott.  Bakonycsernyén kezdett, ahol rögtön első osztályosok tanító nénije lett. Bakonycsernye után Bakonyszücs következett és 1958-tól dolgozott Pápán nyugdíjba vonulásáig. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés rubin diplomásnak lenni, így felelt:

- Nagyon jó, mert azt jelenti, hogy élek. És még szeretnék élni, mert van három dédunokám és szeretnék még sok időt megélni velük.