Magyar Rapszódia Pápán — teltház, hagyomány és élő örökség
2026-02-02 14:23:00 | Györgyi-Varga Rebeka | Gulyás Attila | Pápa-közélet | 2,9 perc | |
Január 30-án a Jókai Mór Művelődési Központban a Magyar Állami Népi Együttes lépett fel a Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület meghívására, teltház előtt bemutatva a Magyar Rapszódia című előadást. A produkció egy fiatal pár szerelmének történetén keresztül mutatta be a magyar népi hagyományok gazdagságát, lendületes táncokkal és a Kárpát-medence legszebb népzenei dallamaival. Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője kiemelte, hogy a műsor valóságos antológia, amely különböző tájegységek táncait és zenéit vonultatja fel. Az előadás különlegessége, hogy a koreográfiák autentikus hagyományokra építenek, és a látványos viseletek is hozzájárultak a kulturális élményhez. A pápai előadás végén a közönség hosszan zúgó tapsa a társulat egységét és szenvedélyét is megünnepelte.
Január 30-án a Jókai Mór Művelődési Központban teltház előtt lépett színpadra a Magyar Állami Népi Együttes a Pápai Közösségi Hagyományőrző Egyesület meghívására. A közönség a Magyar Rapszódia című nagyszabású előadást láthatta, amely egy fiatal pár szerelmének történetén keresztül kalauzolta végig a nézőket a magyar népi hagyományok sokszínű világán.
Dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár is köszöntötte a megjelenteket
Az est során lendületes férfitáncok, lírai lánytáncok és virtuóz páros koreográfiák váltották egymást, miközben a Kárpát-medence legszebb népzenei dallamai festették alá az érzelmi ívet. A produkció nemcsak esztétikai élményt nyújtott, hanem hiteles és élő képet adott a magyar népi kultúra gazdagságáról.
Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője elmondta: a Magyar Rapszódia valóságos Kárpát-medencei antológia. Erdélytől Kárpátalján és a Felvidéken át egészen a Délvidékig jelennek meg különböző tájegységek táncai és zenéi, nemzetiségi motívumokkal gazdagítva. A műsorban a látványos koreográfiák mellett finom humor és játékosság is helyet kap, miközben minden elem egy nagy, egységes egésszé áll össze.
A produkció megszületése hosszú évek munkájának eredménye. A koreográfiákat több alkotó jegyzi, akik alapos gyűjtőmunkával, terepen szerzett tapasztalatokból merítve formálták színpadi művé az autentikus hagyományokat. Az előadás ősbemutatója Kínában volt, ami külön kihívást és egyben nemzetközi perspektívát is adott a műsornak.
A pápai estén mintegy 14 táncospár lépett színpadra, őket egy 9 fős zenekar és két énekes szólista, Hetényi Milán és Kubinyi Júlia kísérte. A zenében a vonós hangzás mellett megszólaltak pásztorhangszerek, dudák, furulyák, valamint tárogató, kisklarinét és dob is, hűen követve az egyes tájegységek zenei világát.
A látvány szerves részét képezték a gondosan megalkotott viseletek. Az együttes jelmezrészlege - autentikus darabok gyűjtésével és hagyományos technikák alkalmazásával - nemcsak megőrzi, hanem újra is éleszti a régi mesterségeket, a csizmadiától a posztókészítésig.
Az est különleges jelentőséggel bírt Kiss Balázs táncművész számára is, aki pápai kötődésűként lépett újra arra a színpadra, ahol pályája fiatalon elindult. Mint elmondta, a Magyar Rapszódia egyszerre támaszkodik az autentikus gyökerekre és szólítja meg a mai közönséget: nem múzeumi látványosság, hanem élő, mai művészet, amely minden generációhoz képes utat találni.
A pápai előadás egyértelműen bizonyította: a Magyar Állami Népi Együttes nemcsak őrzi, hanem újra és újra meg is újítja a magyar néptánc hagyományát. Az este végén a hosszan zúgó taps nemcsak a technikai tudásnak szólt, hanem annak az egységnek és szenvedélynek is, amely a színpadon valóban „egy szívként dobbanó” együttessé formálta a társulatot.
