„A hűségben éljük meg az igazi szabadságot”

A püspöki házaspár megismerkedése egészen a fiatal éveikig nyúlik vissza: egy munkahelyen dolgoztak, ott kezdődött kapcsolatuk. Mint elmondták, akkor még nem látták előre, hogy milyen hosszú közös út áll előttük, de már az első időszakban érezték, hogy valami különleges köti össze őket.

Klára számára nemcsak leendő férje személye volt vonzó, hanem az a hivatás is, amely felé készült. Bár nem egyházi közegből érkezett, mégis értelmesnek és értékesnek látta azt az életutat, amelyet későbbi férje választott. Örömmel csatlakozott ehhez az úthoz, és már a kezdetektől nyitott volt arra, hogy részt vegyen a szolgálatban.

A püspök úgy fogalmazott: kapcsolatuk új szintet hozott az életébe. A kölcsönös vonzalmon túl nagyon hamar megszületett bennük az a belső bizonyosság, hogy egymásnak lettek rendelve. Egy közös szilveszter emléke is ezt erősítette meg benne, amikor imádságban adta hálát azért, hogy megtalálta azt a társat, akit az Úristentől kért.

Udvarlásuk több évig tartott, hiszen a teológiai tanulmányok idején nappali tagozaton akkor még nem köthettek házasságot a lelkészhallgatók. Ez az időszak komoly próbatétel volt számukra, mégis úgy érzik, inkább megerősítette a kapcsolatukat. 1990-ben kötöttek házasságot, amely immár több mint három és fél évtizede tart.

Mindketten hangsúlyozták: nincs tökéletes házasság, konfliktusok és nehézségek minden kapcsolatban adódnak. A kérdés nem az, hogy vannak-e gondok, hanem az, hogy hogyan viszonyulunk hozzájuk. Számukra a közös hivatás, a közös cél és a hit adja azt az erőt, amely átsegíti őket a nehezebb időszakokon.

„Évtizedről évtizedre megéljük azt a bibliai igét, hogy lesznek ketten egy testté” - fogalmazott a püspök, hozzátéve: felesége nélkül fél embernek, sőt annál is kevesebbnek érezné magát.

Az est központi gondolata a „hűség szabadsága” volt. A püspöki házaspár szerint a mai világban sokan úgy gondolják, hogy a szabadság és a hűség kizárják egymást: vagy szabad az ember, vagy elkötelezett. Ők viszont úgy látják, éppen a hűség ad valódi szabadságot.

Steinbach József hangsúlyozta: a szabadság nem azt jelenti, hogy mindent lehet. Ha nincs rend és önkorlátozás, abból káosz születik, amely végső soron rombolja az emberi kapcsolatokat, a családot és a társadalom alapjait is. József Attila szavait idézve fogalmazott: „Szabadság, te szülj nekem rendet.”

Bonhoeffer gondolatát is felidézte, miszerint a szabadság csak önkorlátozásban élhető meg. Ahogyan a folyó is addig szép és éltető, amíg a medrében marad, úgy az emberi élet is akkor teljes, ha megvannak a határai. A hűség nem megköt, hanem biztonságot és kiteljesedést ad.

A házaspár számára a közös élmények ma is fontosak: szívesen járnak színházba, kirándulni, sétálni, olvasni, vagy egyszerűen csak együtt lenni. Bár mindennapjaik ma is nagyon sűrűek, tudatosan figyelnek arra, hogy minőségi időt töltsenek egymással.

Életüket sosem merev tervezés, inkább egyfajta közös lelkesedés jellemzi. Ha egy ajtó megnyílik előttük, igyekeznek belépni rajta, még akkor is, ha a körülmények elsőre bizonytalannak tűnnek. Sokszor tapasztalták meg, hogy a hitből fakadó bátorság áldássá válik.

A beszélgetés során külön hangsúlyt kapott Klára szerepe a szolgálatban. A püspök őszintén beszélt arról, hogy felesége nélkül nem tudta volna ilyen módon ellátni feladatait. A gyülekezeti élet számtalan láthatatlan munkáját végezte és végzi ma is: a templom rendben tartásától az adminisztráción át a háttérszervezésig.

Klára soha nem vágyott elismerésre vagy nyilvánosságra, számára természetes volt a szolgálat. Mindezt örömmel, szeretetből tette, és teszi ma is. A püspök szerint ez a háttérben végzett, sokszor észrevétlen munka felbecsülhetetlen értékű.

A házaspár hálával tekint vissza az elmúlt évtizedekre, és reménységgel néz a jövő felé is. Nyugdíjas éveiket sem tétlenségben képzelik el: terveik között szerepel a család segítése, közös projektek, új feladatok vállalása - mindaz, amit Isten megenged számukra.

A Házasság Hetén elhangzott beszélgetés nem kész recepteket adott, hanem hiteles példát: egy olyan házasság történetét, amelyben a hűség nem teher, hanem ajándék, és amelyben a szabadság rendben, szeretetben és közös hitben élhető meg.