Dr. Lőrincz Matild gyermekorvostól búcsúzunk
2026-04-28 14:41:00 | Pintér-Papp Eszter | Pintér Ádám | Pápa-közélet | 2,4 perc | |
Dr. Lőrincz Matild gyermekorvos a pápai családok számára nem csupán orvos volt, hanem egy biztos pont és támogató személyiség. Búcsúzása mindig biztató szavakkal történt, amelyek ma már mélyebb jelentéssel bírnak. Évtizedeken át szolgálta a gyermekeket, figyelmesen és türelmesen válaszolt a szülők kérdéseire, ezzel megnyugtatva őket a nehéz pillanatokban. Betegsége után is aktívan részt vett a közösség életében, előadásokat tartott és tanított, hiszen számára a hivatás nem csupán munka volt, hanem szolgálat. Most, hogy elhunyt, sokan emlékeznek rá, és búcsúznak tőle a szeretetteljes szavakkal, amelyeket mindig is mondott: "Viszont látásra! Ne legyenek betegek!"
Vannak mondatok, amelyek a hétköznapokban még csak kedves búcsúzásnak, őszinte jókívánságnak tűnnek. Aztán fordul az élet, és a jól ismert szavak egyszer csak egészen mást jelentenek.
„Viszont látásra, ne legyenek betegek!”
Dr. Lőrincz Matild mindig így köszönt el a rendelőben. Mosolyogva, biztatóan. Akkor természetesnek vettük ezeket a búcsúzásokat. Ma már tudjuk, ebben benne volt minden, ami ő volt.
Gyermekorvos és EMBER volt - a szó legnemesebb értelmében. Egy biztos pont sok száz pápai család életében. Egy hang, ami megnyugtatott, még akkor is, amikor a gyermekünk lázas, nyűgös, beteg volt, mi pedig bizonytalanok.
Sokunknak nemcsak az orvosa volt. Nekem megadatott az, hogy egy előadássorozatban együtt dolgozhattunk. Csodáltam a lelkesedését, a felkészültségét, azt, hogy mindig tanult, mindig szerette volna megismerni az orvostudomány újdonságait.
Évtizedeken át szolgálta a gyermekeket. És közben mindig ugyanaz az ember maradt: felkészült, figyelmes, türelmes, emberi.
Az én gyermekeimnek is ő volt a gyermekorvosa. Nemcsak vizsgált és gyógyított, hanem teljes személyiségével jelen volt mellettünk. Türelmes volt, nem sietett, minden kérdésre válaszolt és nem intézte el félmondatokkal. Odafigyelt. A gyerekekre, és ránk, szülőkre is.
Amikor betegsége miatt visszavonult, sokan éreztük, hogy hiányozni fog. Aztán visszatért. Csendesen, szerényen, ahogyan tőle megszokhattuk. És újrakezdte ott, ahol mindig is otthon érezte magát - a gyerekek, a családok mellett.
És amikor végleg letette a munkát, akkor sem tűnt el teljesen a betegei mellől. Előadásokat tartott, segített, tanított. Mert számára ez nem munka volt. Hanem hivatás. Szolgálat.
Pápán sokan tudjuk, mit jelent ez. A Vízmű utcai, majd a házuk melletti rendelő nemcsak egy rendelő volt. Hanem egy hely, ahol biztonságban voltunk. Ahol egy mosoly, egy szó, egy pillantás is számított.
Most már csak emlékezni tudunk ezekre a pillanatokra.
És talán egy kicsit másképp értjük azt a mondatot is, amivel elköszönt:
„Viszont látásra! Ne legyenek betegek!”
Drága Doktornő! Sok száz pápai család nevében búcsúzunk! Mindent köszönünk!(Pápa Város Önkormányzatának Egészségügyi Alapellátási Intézete közleménye szerint dr. Lőrincz Matild gyermekorvos türelemmel viselt betegségét követően, 72 éves korában elhunyt.)
