Emlékezés egy hűséges lelkipásztorra
2026-04-29 15:21:00 | Horváth Andrea | egyházaink | 2,2 perc | |
A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör áprilisi eseményén Ruzsás Kálmán Bálint agrármérnök emlékezett Németh Tibor vanyolai és csóti evangélikus lelkipásztor életére. Az előadás során Németh Tibor sokoldalú személyiségét és szellemi elkötelezettségét idézte fel, kiemelve vonzódását a szépirodalomhoz és a költészethez. Németh Tibor tanulmányait Pápán kezdte, majd a Soproni Evangélikus Teológián fejezte be, és lelkipásztorrá Kapi Béla püspök szentelte. Szolgálata alatt hűséges pásztora volt gyülekezeteinek, és a háború alatt is megőrizte hitét, erőt adva sorstársainak. Emlékét a vanyolai evangélikus templomban elhelyezett emléktábla és az emlékszoba őrzi, ahol életútját bemutatják.
A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör áprilisi alkalmán Ruzsás Kálmán Bálint agrármérnök, a pápai evangélikus gyülekezet presbitere volt a vendég. Előadásában Németh Tibor vanyolai és csóti evangélikus lelkipásztor, igehirdető és egyháztörténeti kutató életére emlékezett - tájékoztatta a Médiacentrumot Polgárdi Sándor evangélikus lelkész, a kör szervezője.
A személyes hangvételű visszaemlékezés nemcsak a teológus és lelkipásztori éveket idézte fel, hanem bepillantást engedett egy sokoldalú, a szellemi értékek iránt mélyen elkötelezett ember életébe is. Németh Tibor különösen vonzódott a szépirodalomhoz és a költészethez, amely ma is megérinti az emlékezőt. Nyelvi érdeklődése is figyelemre méltó volt: megtanult finnül és ógörögül, a Kalevalát eredeti nyelven olvasta.
Tanulmányait a pápai evangélikus elemi népiskolában kezdte, majd a pápai református gimnáziumban folytatta, ahol érettségizett. Később is szívesen emlékezett vissza az ott töltött évekre, tanáraira és a pezsgő diákéletre. Teológiai tanulmányait Pápán, a Református Teológián kezdte, majd a Soproni Evangélikus Teológián fejezte be 1942-ben.
Lelkipásztorrá Kapi Béla püspök szentelte Gyékényesen. Túróczy Zoltán püspöknek köszönhette, hogy kapcsolatba került a finn nyelvvel és kultúrával. Életének egyik vezérgondolata így hangzott: A tett a szó, mit szeretettel adsz, veled marad és örökre elkísér.
Szolgálata során mindig hűséges pásztora volt gyülekezeteinek. A háború idején, hadifogságban is megtartotta hitét és küldetését: egy egyszerű ajtólap szolgált oltárként, amikor istentiszteletet tartott sorstársainak. Szavaival és jelenlétével erőt adott a túléléshez a legnehezebb időkben is. Fél évszázadon át szolgálta híveit. A vanyolai és csóti gyülekezetek, valamint a pápai közösség hálával emlékeznek lelkészi és igehirdetői munkájára. Emlékét a vanyolai evangélikus templomban emléktábla őrzi, és 2014 óta emlékszoba is bemutatja életútját.
Hitvallása szerint elsők az élők, és ezt a szemléletet egész életében képviselte. Az egyházi sajtó találóan így búcsúzott tőle: Elment a vanyolai magvető.
Forrás: Polgárdi Sándor
- 2025-10-01 Híradó 2025.10.01.