A magyar expanzionizmus — Ézsiás István kiállítása az Esterházy-kastélyban
2026-05-11 09:00:00 | Horváth Andrea | Pápa-kultúra | 4,6 perc | |
A pápai Esterházy-kastélyban megnyílt Ézsiás István kiállítása, "A magyar expanzionizmus" címmel, a művész életművének és gondolkodásmódjának keresztmetszetét mutatja be. A tárlat kurátora, Federits Zsófia, hangsúlyozta, hogy céljuk Pápa városának újrafelfedezése Ézsiás István jelentős kortárs alkotójával. A megnyitón Hegyeshalmi László Ézsiás életútját és nemzetközi kapcsolatait idézte fel, kiemelve a művészet és tudomány összefonódását. A kiállítás az expanzionizmus fogalmát a 20. század második felének avantgárd törekvéseivel összekapcsolva mutatja be, különféle anyagkísérletekkel és geometrikus alkotásokkal. A tárlat december 31-ig látogatható, és a jövőben további programokkal is várják az érdeklődőket.
Különleges időszaki tárlat nyílt a pápai Esterházy-kastély falai között: Ézsiás István alkotásaiból rendezett kiállítás nem csupán egy jelentős életmű keresztmetszetét mutatja be, hanem egy olyan művészeti gondolkodásmódot is, amely évtizedeken át a határok lebontására törekedett. A tárlat címe - A magyar expanzionizmus - pontosan erre az alkotói szemléletre utal.
A kiállítás kurátora, Federits Zsófia szerint a tárlat egyik legfontosabb célja, hogy Pápa városa újra felfedezze egyik legjelentősebb kortárs alkotóját, akinek munkássága mára nemzetközi szinten is ismertté vált. „Szerettük volna, hogy a város újra rácsodálkozzon arra, milyen jelentős művészeti örökség kötődik ide, és hogy Ézsiás István gondolatai, művei újra párbeszédbe kerüljenek a közönséggel” - fogalmazott a kurátor.
A kiállítást Hegyeshalmi László nyitotta meg, aki beszédében részletesen felidézte Ézsiás életútját, nemzetközi kapcsolatait, valamint azt a különleges művészeti közeget, amelyben alkotói pályája kibontakozott.
A művészetben az expanzionizmus - vagyis a „terjeszkedés” - fogalma elsősorban a 20. század második felének avantgárd törekvéseihez kapcsolódik. A hatvanas-hetvenes években egyre több alkotó lépett túl a hagyományos műfaji kereteken: a festészet, a szobrászat, az objektművészet, a design, az ipari technológia és a térhasználat egyre inkább összekapcsolódott.
Ézsiás István esetében ez a szemlélet a műfaji határok tudatos elmosásában figyelhető meg: szobrai gyakran festői gondolkodásból épülnek fel, festményei pedig plasztikai térélményt hordoznak. A geometrikus szerkezetek, az ipari anyagok, a mozgás illúziója és a térbeli dinamika egyszerre vannak jelen alkotásaiban.
A művész számára az expanzió nem pusztán formai kérdés volt, hanem szellemi nyitottságot is jelentett, hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy a művészetnek reagálnia kell a technológiai korszak kihívásaira, ugyanakkor meg kell őriznie az emberi gondolkodás szabadságát és érzékenységét..jpg)
Ézsiás István pályája különleges módon kapcsolja össze a művészetet és a természettudományos szemléletet. Restaurátori és muzeológiai munkája során korán felismerte, hogy a tudomány és a művészet nem egymást kizáró területek, hanem egymást erősítő rendszerek.
A veszprémi múzeumi évek, az archeológiai kutatások, valamint olaszországi tapasztalatai - Pompei, Herculaneum vagy Ravenna kulturális öröksége - mind hozzájárultak ahhoz a komplex gondolkodásmódhoz, amely későbbi alkotásait meghatározta.
Műveiben egyszerre jelenik meg a mérnöki precizitás és a szabad művészi kísérletezés. A szerszámkészítő műszerész múltból eredő szerkezeti gondolkodás, az anyagismeret és a geometriai pontosság különleges egységet alkot a konstruktív avantgárd formai világával.
A kiállításon látható alkotások elsősorban Ézsiás expansionista és MADI-korszakát reprezentálják. A MADI mozgalom a geometrikus absztrakció egyik nemzetközi irányzata, amely a szabályos formák játékos újraértelmezésére, a sík és a tér kapcsolatának újragondolására épült..jpg)
A tárlaton látható munkák között alumínium plasztikák, konstruktív szobrok, geometrikus festmények és különféle anyagkísérletek egyaránt szerepelnek. A művész eredetileg több krómacélból és digitális technológiával készült alkotást is szeretett volna bemutatni, a kurátori koncepció azonban inkább a tradicionálisabb és festőibb oldalát hangsúlyozta..jpg)
A megnyitón elhangzott: Ézsiás István művészete jóval túlmutat a hazai kereteken. Munkái Európa számos országában, valamint Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban is ismertté váltak. Különösen jelentős állomás volt, amikor Venezuelában, a Francisco Narváez Múzeumban Viktor Vasarely mellett szerepelt magyar alkotóként. Nevéhez számos művésztelep és nemzetközi szimpózium kapcsolódik, többek között a balatonfüredi plexiszimpózium, az ajkai alumíniumszimpózium vagy a veszprémi Európa Szoborpark létrehozása.
A magyar expanzionizmus című kiállítás nem egyszerűen műtárgyakat mutat be. Sokkal inkább egy gondolkodási folyamatba enged betekintést: abba, hogyan válhat a geometria érzelemmé, az ipari anyag filozófiai kérdéssé, a szerkezet pedig szellemi tartalommá - hangzott le a megnyitón. A tárlat december 31-ig látogatható az Esterházy-kastélyban, és a tervek szerint ősszel a Magyar Nemzeti Galériából két kisplasztika is Pápára érkezik, valamint szerveznek tárlatvezetéseket és szakmai programokat is.
