A 190 éves pápai cukrászat története
2026-05-14 11:00:00 | Haraszti Gábor | Pápa-közélet | 2,9 perc | |
Az AI által generált összefoglaló:
A Gróf Esterházy Károly Múzeum Nádor termében Császár Csilla könyvtáros tartott előadást „Pápa édes emlékei – A régi cukrászdák világa” címmel, amely a cukrászat történetét és a pápai cukrászdák világát mutatta be. Az előadás során Császár Csilla az édességkészítés kultúrájának fejlődését az ókortól kezdve tárgyalta, kiemelve a mezopotámiai mersu süteményt és a cukor megjelenésének hatását. Pápa első cukrászdájának, Muck Máté által 1836-ban nyitott üzletének története is szerepelt, amely azóta több néven is ismertté vált. Az előadásban említést nyert a híres Katula cukrászdinasztia, amely generációkon át örökítette a mesterséget, valamint a mézesbábos hagyományok is, Varga István utolsó pápai mézesbábos mester tevékenységével. Császár Csilla bemutatta a város több egykori cukrászdáját, amelyek a XIX. századtól a társasági élet központjaivá váltak.
A Gróf Esterházy Károly Múzeum Nádor termében Császár Csilla könyvtáros tartott előadást „Pápa édes emlékei – A régi cukrászdák világa” címmel, amely a cukrászat történetét és a pápai cukrászdák világát mutatta be. Az előadás során Császár Csilla az édességkészítés kultúrájának fejlődését az ókortól kezdve tárgyalta, kiemelve a mezopotámiai mersu süteményt és a cukor megjelenésének hatását. Pápa első cukrászdájának, Muck Máté által 1836-ban nyitott üzletének története is szerepelt, amely azóta több néven is ismertté vált. Az előadásban említést nyert a híres Katula cukrászdinasztia, amely generációkon át örökítette a mesterséget, valamint a mézesbábos hagyományok is, Varga István utolsó pápai mézesbábos mester tevékenységével. Császár Csilla bemutatta a város több egykori cukrászdáját, amelyek a XIX. századtól a társasági élet központjaivá váltak.
„Pápa édes emlékei - A régi cukrászdák világa” címmel tartott előadást a Gróf Esterházy Károly Múzeum Nádor termi esték programsorozatának keretében Császár Csilla könyvtáros. Az Esterházy-kastély Nádor termében rendezett esemény a cukrászat történetétől egészen a legendás pápai cukrászdák világáig kalauzolta a közönséget.
Császár Csilla elmondta, az előadás középpontjában elsősorban a régi pápai cukrászdák álltak, de a hallgatóság megismerhette a cukrászat kialakulásának történetét is. A könyvtáros az ókortól kezdve mutatta be, miként fejlődött az édességkészítés kultúrája.
Mint fogalmazott, a legősibb ismert sütemények egyike a mezopotámiai eredetű mersu volt, amelyet datolyából és pisztáciából készítettek. Az ókorban az édességek főként gyümölcsalapúak voltak, a cukor megjelenése pedig új korszakot nyitott az édességkészítésben. A VI. századtól kezdve száraz kekszek és cukros sütemények jelentek meg, majd a XVI. században Európába érkező kakaó és csokoládé tovább gazdagította a cukrászat világát.
Az előadás egyik legérdekesebb része Pápa cukrászdáinak történetét dolgozta fel. Kiderült, hogy idén éppen 190 éve nyílt meg a város első cukrászdája. Az első ismert pápai cukrászmester Muck Máté volt, aki 1836. április 7-én nyitotta meg üzletét a városi gyógyszertár mellett, Esterházy Károly gróf támogatásával. Az egykori cukrászda az államosítást követően Mese cukrászda néven vált ismertté, napjainkban pedig már más néven működik tovább.
A XIX. századtól a cukrászdák és kávéházak a társasági élet központjaivá váltak. Nem csupán süteményeket kínáltak, hanem találkozóhelyek, beszélgetések és közösségi események színterei is voltak. Császár Csilla előadásában mintegy tíz egykori pápai cukrászdát mutatott be, köztük a híres Katula cukrászdát, amelyet sokan Márvány presszóként vagy Márvány cukrászdaként ismertek. Szó esett a Tuczai cukrászdáról, valamint a fiatalabb generáció számára ismerősen csengő Fodor és Grillázs cukrászdáról is.
Az előadás külön kitért a híres pápai cukrászdinasztiákra. A legismertebbnek a Katula család számított, ahol generációkon át öröklődött a mesterség. Az idősebb Katula még mézesbábos mesterként kezdte pályáját, fia azonban már a cukrász mesterséget is elsajátította. A család tagjai együtt dolgoztak a cukrászdában, süteményeiket a környező falvak piacaira is eljuttatták.
A mézesbábos hagyományokról is szó esett. Az utolsó ismert pápai mézesbábos mester, Varga István egész életében őrizte és népszerűsítette a szakmát. Gyűjtötte a mézesbábosság eszközeit, kiállításokat rendezett, valamint iskolákban is tanította a mesterséget. Nevéhez fűződik több különleges alkotás is, például egy 150 kilogrammos mézeskalács szív elkészítése, amit az első NEJ alkalmából készített el, illetve egy kisebb mézeskalács szív is, amit Erzsébet királynőnek rendeltek meg Valentin-nap alkalmából.
Császár Csilla elmondta, az előadás középpontjában elsősorban a régi pápai cukrászdák álltak, de a hallgatóság megismerhette a cukrászat kialakulásának történetét is. A könyvtáros az ókortól kezdve mutatta be, miként fejlődött az édességkészítés kultúrája.
Mint fogalmazott, a legősibb ismert sütemények egyike a mezopotámiai eredetű mersu volt, amelyet datolyából és pisztáciából készítettek. Az ókorban az édességek főként gyümölcsalapúak voltak, a cukor megjelenése pedig új korszakot nyitott az édességkészítésben. A VI. századtól kezdve száraz kekszek és cukros sütemények jelentek meg, majd a XVI. században Európába érkező kakaó és csokoládé tovább gazdagította a cukrászat világát.
Az előadás egyik legérdekesebb része Pápa cukrászdáinak történetét dolgozta fel. Kiderült, hogy idén éppen 190 éve nyílt meg a város első cukrászdája. Az első ismert pápai cukrászmester Muck Máté volt, aki 1836. április 7-én nyitotta meg üzletét a városi gyógyszertár mellett, Esterházy Károly gróf támogatásával. Az egykori cukrászda az államosítást követően Mese cukrászda néven vált ismertté, napjainkban pedig már más néven működik tovább.
A XIX. századtól a cukrászdák és kávéházak a társasági élet központjaivá váltak. Nem csupán süteményeket kínáltak, hanem találkozóhelyek, beszélgetések és közösségi események színterei is voltak. Császár Csilla előadásában mintegy tíz egykori pápai cukrászdát mutatott be, köztük a híres Katula cukrászdát, amelyet sokan Márvány presszóként vagy Márvány cukrászdaként ismertek. Szó esett a Tuczai cukrászdáról, valamint a fiatalabb generáció számára ismerősen csengő Fodor és Grillázs cukrászdáról is.
Az előadás külön kitért a híres pápai cukrászdinasztiákra. A legismertebbnek a Katula család számított, ahol generációkon át öröklődött a mesterség. Az idősebb Katula még mézesbábos mesterként kezdte pályáját, fia azonban már a cukrász mesterséget is elsajátította. A család tagjai együtt dolgoztak a cukrászdában, süteményeiket a környező falvak piacaira is eljuttatták.
A mézesbábos hagyományokról is szó esett. Az utolsó ismert pápai mézesbábos mester, Varga István egész életében őrizte és népszerűsítette a szakmát. Gyűjtötte a mézesbábosság eszközeit, kiállításokat rendezett, valamint iskolákban is tanította a mesterséget. Nevéhez fűződik több különleges alkotás is, például egy 150 kilogrammos mézeskalács szív elkészítése, amit az első NEJ alkalmából készített el, illetve egy kisebb mézeskalács szív is, amit Erzsébet királynőnek rendeltek meg Valentin-nap alkalmából.
Ez is érdekelheti:
- 2026-04-16 Régészet testközelből: római hétköznapok a Nádor Termi Esték sorozatban
- 2025-09-15 Gasztronómia, zene, találkozások
- 2026-02-12 Színes legendák vagy bizonyított tények?
- 2026-02-12 Színes legendák vagy bizonyított tények?
