Innováció és szakralitás a pápai zsinagógában

Ismét egy nagyon érdekes témáról hallhattak előadást a zsidó szabadegyetem résztvevői. Innováció és szakralitás - nyitott kérdések a pápai zsinagóga építése körül a 19. századi zsinagógaépítészet tükrében címet kapta Mezei László főépítész előadása, amely csak a címében tűnt bonyolultnak hiszen a főépítész arról beszélt, hogy a 19. század közepén megjelenő építészeti stílusok és felhasznált anyagok nagyon korán megjelentek a pápai zsinagógában. Szemléletes példákkal igazolta, hogy a korban különlegesség volt a pápai zsinagóga a nyugat-európai stílusjegyekkel, az öntöttvas elemekkel, hiszen a korban Magyarországon sehol nem volt ilyen. Mezei László főépítész bár már nagyon sokat kutatta a zsinagóga építését, szerinte rengeteg nyitott kérdés van még. - A mostani ablakcsere kapcsán készült egy tudományos építéstörténeti dokumentáció, amiben akkor a művészettörténész azt mondta nekem, hogy nem érti a zsinagógában található öntöttvas elemeket, hogy hogyan lehetett az 1840-es években oda ilyet beépíteni, amikor a kiegyezés után indult be Magyarországon igazán az öntöttvas üzemszerű gyártása, ezért ő azt gondolja, hogy ez lehet, hogy későbbi.  Innen kezdődött az, hogy vizsgáljuk meg, hogy mik ezek a dolgok az épületben, amik az 1840-es években újdonságnak számítottak.  Belekeveredtem magába a zsinagóga történetbe, és kiderült, hogy itt nem pusztán öntöttvasról, meg világításról, meg egyéb elemekről van szó, hanem arról, hogy a romantikus építészetben ez az épület ez egy nagyon kuriózum szerepet tölt be, ugyanis hasonló az országban sehol nincs - mondta Mezei László. - A romantikának van egy úgynevezett rundbogen stílusa, ami magyarra fordítva egy félköríves stílust jelent, ami visszanyúlik a reneszánsz paloták, Cinquecento paloták, firenzei paloták világába, hogyha a képeket megnézünk, és egymás mellé tesszük, látható, hogy szinte a pápai zsinagóga külsőre ugyanígy néz ki. Azok a kutatók, akik foglalkoztak ezzel, mint például Walter Krause a Bécsi Egyetem művészettörténész professzora, az továbbment ennél, és elkezdte vizsgálni, hogy milyen hatások érték, mondjuk Horovitz Pál rabbit, amikor ezt a tervet úgy kezdte összerakni, hogy ilyenfajta zsinagógát álmodott meg és fogadott el az akkori hitközség itt Pápán. - Az innováció innen ered, hogy a romantika, mint építészeti stílus, ekkor jelenik meg Magyarországon, ez volt az egyik áttörés, amibe főleg a dél-német, morva területeknek a hatásai érzékelhetők, de itt már belejött az is, hogy a lutheránus vallás által gyakorolt szakrális templomhasználat megreformálja előbb-utóbb a zsinagóga belső terét is. Míg a klasszikus ortodox zsinagóga az egy nagy tér, középen egy baldachinnal, négy oszloppal lehatárolt felolvasóhellyel, a bimával, addig ebben az újfajta reformer világban megjelennek ezek a protestáns hatások, hogy ez a felolvasóhely, a bima, ahol a Tóratekercset felolvassák, ez bekerül a Tóra szekrény elé. Mezei László arról is beszélt, hogy a zsinagóga elhanyagoltsága, értékeinek, részleteinek elvesztése jóval a háború után következett be, ma már pótolhatatlan módon. Az előadás végén Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális és Hagyományőrző Egyesület elnöke felhívta a figyelmet a júniusi alkalomra, amikor a zsidó temetőbe látogatnak majd el.