Legyen fény!

Négy és fél millió forintból újult meg a pápai zsinagóga első három ablaka. A civil adományokból és önkormányzati támogatásból megvalósult beruházás eredményeként hosszú idő után ismét természetes fény töltheti meg Magyarország egyik legnagyobb zsinagógájának belső terét. A kezdeményezők bíznak abban, hogy a mostani munka csak az első állomása egy hosszabb megújulási folyamatnak.

A felújítás első ütemében a déli homlokzat első karzatszintjének három ablakát cserélték ki. Az új nyílászárók nemcsak esztétikai szempontból jelentenek előrelépést: javítják az épület használhatóságát, megszüntetik a huzatot, távol tartják a galambokat, és lehetővé teszik, hogy a zsinagóga rendezvényei, valamint az állandó kiállítás megfelelő természetes megvilágítást kapjanak.

Mezei László főépítész elmondta, hogy az ablakcsere előkészítését részletes építéstörténeti kutatás előzte meg. A vizsgálatok feltárták, hogy a pápai zsinagóga építészeti kialakítása egyedülálló nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is. A szakember szerint az épület számos olyan stílusbeli és építészeti elemet hordoz, amely a 19. század közepének vallási és kulturális változásait tükrözi. A zsinagóga külső megjelenésében és nyílászáróinak kialakításában is erősen jelen vannak a reneszánsz építészet hatásai. Az ablakok jellegzetes formavilága az itáliai reneszánsz paloták világát idézi, ami különleges karaktert kölcsönöz az épületnek.

A főépítész arra is kitért, hogy a jelenleg látható ablakok már nem az eredeti nyílászárók, azokat ugyanis a hetvenes években lecserélték. A most elkészült szerkezetek ugyan korszerű technológiával készültek, de tervezésüknél kiemelt szempont volt a történeti hitelesség megőrzése.

Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke elmondta: öt évvel ezelőtt hozták létre azt az alszámlát, amelyre a zsinagóga felújítására érkező adományokat gyűjtik. Mint fogalmazott, ennyi időre volt szükség ahhoz, hogy a három új ablak közül kettő finanszírozásához elegendő forrás gyűljön össze. Hangsúlyozta, hogy a beruházás számos támogató kisebb felajánlásának eredménye, ezért különösen hálásak azoknak, akik már akkor hittek a kezdeményezésben, amikor annak még nem volt látható eredménye. Az egyesület bízik abban, hogy a most elkészült ablakok újabb adományozókat is ösztönöznek majd, hiszen az épületen még több mint húsz nyílászáró vár felújításra.

Grőber Attila polgármester arról beszélt, hogy a zsinagóga megújítása kezdettől fogva közös ügy volt az önkormányzat és a kulturális egyesület számára. Az elképzelés az volt, hogy a város költségvetési forrásokkal járul hozzá a munkához, míg az egyesület adományokból, rendezvényekből és egyéb bevételekből teremti elő a maga részét.A városvezető szerint a mostani eredmények azt mutatják, hogy a kezdeményezés a vártnál kedvezőbben alakult. Az egyesület két ablak finanszírozását vállalta, az önkormányzat pedig egy ablak költségeit fedezte, így a korábban elkülönített önkormányzati forrás jelentős része továbbra is rendelkezésre áll.

A polgármester hozzátette: a város nem kizárólag az ablakok cseréjében gondolkodik. A tervek között szerepel a zsinagógához vezető rámpa és járda megújítása, valamint egy bibliai kert kialakításának előkészítése is. Utóbbi hosszabb távú projekt lehet, amely több ütemben valósulhat meg. Grőber Attila úgy fogalmazott, hogy a következő időszakban olyan támogatási lehetőségeket szeretnének kidolgozni, amelyek segítségével a lakosság és a zsinagóga sorsát fontosnak tartók közvetlenül is hozzájárulhatnak az újabb ablakok elkészítéséhez. Bízik abban, hogy a helyi összefogás példája a döntéshozók figyelmét is felkelti, és a jövőben további támogatások érkezhetnek az épület megmentésére.