Isten tudja - új fény, régi történet a pápai zsinagógában

Színházi előadással nyitották meg jelképesen az idei nyári szezont vasárnap este pápai zsinagógában. A nyitórendezvényen a Szó és Kép Színpad ismét bemutatta Heller „Isten tudja” című művének színpadi változatát.

Grőber Attila polgármester felidézte, hogy több mint harminc éve fogalmazódott meg benne a vágy a zsinagóga felújítására. Mint mondta, a most elkészült három ablak csak az első lépés egy hosszabb folyamatban. Kiemelte, hogy a fény a zsidó és a keresztény hagyományban egyaránt az igazság jelképe, ezért az új ablakok beépítése szimbolikus jelentőséggel is bír. A polgármester arra kérte a pápaiakat és a támogatni tudó magánszemélyeket, hogy segítsék a felújítás folytatását, hogy az ország harmadik legnagyobb zsinagógája a jövőben kulturális és közösségi térként is tovább szolgálhassa a várost.

A beszédeket követően kezdődött a közel másfél órás előadás, a darabot Csukárdi Sándor alkalmazta színpadra. Az előadásban Dávid király életének legfontosabb eseményei elevenednek meg, miközben a bibliai uralkodó egyes szám első személyben tekint vissza sikereire, kudarcaira, kételyeire és hitbeli vívódásaira. 

Az előadás több ponton is megújult. A legjelentősebb változást az jelentette, hogy Mózes szerepét ezúttal Janus Norbert alakította. Az eredeti elképzelések szerint a karakter már a premieren is külön szereplőként jelent volna meg, ám akkor erre nem volt lehetőség. Az új szereplővel színesebbé és változatosabbá vált a produkció. Különleges hangulatot adott az estének, hogy a nemrég felújított három zsinagógaablakon át beáramló természetes fény is része lett a játéknak. Csukárdi Sándor szerint a fény szinte „bearanyozta” az előadást.

A darab létrejötte önmagában is komoly vállalkozás volt a társulat számára. A Szó és Kép Színpad elsősorban rövidebb, könnyedebb előadásairól ismert, míg az „Isten tudja” egy összetett, dramatizált regényadaptáció, amelyben prózai jelenetek, énekes betétek, hangszeres kíséret és bábszínházi elemek is helyet kaptak. - Nem ez a megszokott műfajunk sem terjedelmében, sem tartalmában - fogalmazott a rendező. Hozzátette, a több száz oldalas regényt jelentősen meg kellett rövidíteni ahhoz, hogy színpadra állítható legyen, ugyanakkor arra törekedtek, hogy Dávid életének legfontosabb állomásai és belső vívódásai megmaradjanak.

Az előadás középpontjában egy idősödő, önmagával és Istennel számot vető Dávid áll. A király saját hibáit, döntéseit és azok következményeit mérlegeli, miközben választ keres arra, hogy sorsa mennyiben volt saját döntéseinek, és mennyiben a végzetnek a következménye. A darab szereplői Csukárdi Sándor, Rózsás Hajni, Balogh Adrienn, Janus Norbert, Szabó Zoltán voltak, csellőn közreműködött Némethné Farkas Nóra.

A produkció sikerét a közönség ezúttal is vastapssal jutalmazta. Csukárdi Sándor elégedetten értékelte az estét, és külön köszönetet mondott a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesületnek, amely már a kezdetektől bizalmat szavazott az elképzelésnek. A darab iránt más településeken is érdeklődnek: a társulat már kapott meghívást Székesfehérvárra és Mosonmagyaróvárra, emellett egy szabadtéri, romtemplomi előadás lehetősége is felmerült. Az egykor álomként induló produkció így újabb állomások felé indulhat tovább.