Szkíták és magyarok az Edvy malomban

Szántai Lajos művészettörténész Szkíták címmel tartott előadást az Edvy-malomban az Ősi örökségünk-Nemzeti értékeink című előadássorozat részeként. Előadásában Nagy Géza történész 1920-as évekbeli kutatásait idézte fel. Nagy Géza egy német régész, Paul Reinecke megállapítását emelte ki, aki szerint az alsó Dunától egészen Szibériáig ugyanazok a fegyverformák és díszítőmotívumok találhatók meg, ami egy tágabb szkíta kulturális egységre utal.
Magyarországon a Kárpátok külső szélén elterülő vidéken, a dél-orosz síkságon, a Káma mellékén, az Urálban, Szibériában és a Bajkál-tóig mindenütt ugyanazon fegyver-, szerszámformákat, ugyanazt az ornamentikát figyelhetjük meg és leljük meg. Bármily óvatosnak kell lennünk, a prehisztorikus régiségek etnikus magyarázatában, ezúttal az óriási távolságok dacára, az archeológiai leletek alapján kénytelenek vagyunk a Kárpátoktól az Altájig etnikus egységet feltételezni.
Szántai szerint mindez azt erősíti, hogy a Kárpát-medence ősi lakói szkíta eredetűek lehettek. Előadásában azt is felvetette, hogy az ókori források a szkítákat tartották a világ legősibb népének, és úgy vélte, bár egy vitatott álláspont alapján, hogy a szkíta nyelv elemei a magyar nyelvben élnek tovább.