Ízelítő a télből

Ma egy rövid időre ízelítőt kaptunk az igazi télből. Kora délután hatalmas pelyhekben hullott a hó – nem is emlékszem rá, mikor láttam utoljára ilyen csodálatos, régi idők karácsonyi hangulatát idéző havazást.

Nem tartott sokáig és nem hozott egybefüggő hótakarót sem, mégis az ősziből télies ruhába öltöztette a várost. A gyerekek izgatottan tapadtak az ablakra, találgatva, vajon mikor lehet már hóembert építeni, vagy hógolyózni. Mi, kicsit régebb óta gyermekek pedig nosztalgiával gondoltunk azokra a telekre, amikor nem számított ritkaságnak a havazás.

S bár hógolyózni és hóembert építeni ma bizony nem lehetett, a vattapamacsként aláhulló pelyhek látványa sokunk arcára csalt mosolyt.