Keresd a színt, keresd a valót!
Sándor rajong a színházért. Gyakori látogatója a Griff szálló nagytermében tartott előadásoknak. Az általa látott művészek mind tehetségesek, de neki csak egy számít mind közül. Szatmáryné. Szerencsére barátja Kozma Sándor ismeri a hölgyet, így összehoz egy találkozót. A vélt randevú helyszínére érkezve azonban nem várt meglepetés fogadta a rajongót. A színésznő kifogásolható öltözetben, káromkodva veszekedett társnőjével egy darab vajas kenyéren. A lila köd azonnal elillant, maradt a való.
Az eset az 1840-es években, Petőfi Sándorral történt. A másik főszereplő Szatmáryné Farkas Lujza, a kor neves színésznője volt. Azt írják róla, hogy valójában írni sem tudott, autodidakta módon tanulta a mesterséget. Páratlan tehetsége révén azonban még a Nemzeti Színház is szerződtette.
Az érzéseket, amik megfogalmazódtak Petőfiben a meghiúsult találkozó kapcsán, a Szín és való című költeményében hagyta örökül az utókor számára. A tanulságokból azonban nemcsak mi, olvasók profitálhatunk, hanem a maga idejében Petőfi is elnyert két aranyat versével a Képzőtársaság pályázatán.
A vers születésének körülményeibe és az utána aratott siker történetébe Halászné Kapcsándi Szilvia, a Pannonia Reformata Múzeum vezetője avatott be bennünket, aki elmondta, hogy a verset a Református Kollégium Képzőtársaság érdemkönyvében őrzik. Hozzátette, a Képzőtársaság ebben a hónapban évfordulós lesz, hisz 180 évvel ezelőtt, 1841. április 25-én alapították. Akkori elnöke Tarczy Lajos professzor volt. A gimnázium diákjaiból és tanáraiból verbuválódott önképzőkör minden év végén örömünnepet ült a Megyeházán (ez a mostani Bíróság épülete). Egy ilyen ünnep alkalmával aratott hatalmas sikert Petőfi a Szín és való című versével.
A költemény alapjául szolgáló valós élmény Petőfi fantáziáját mozgatta meg több mint száz évvel ezelőtt. A megszületett írás pedig a most következő hétvégén remélhetőleg a pápaiakat mozgatja meg.
A Jókai Mór Művelődési Központ ugyanis egy kiadós sétára invitálja a műkedvelő közönséget. Erről bővebben Horváth Dorina kulturális szervező beszélt, aki elmondta, hétközben a vers részleteit a város hat különböző pontján helyezték el. A kiindulópont annak a gimnáziumnak a kapuja, melynek a költő is diákja volt. A többi állomás kilétét pedig helyszínről helyszínre járva tudhatjuk meg. A program célja, hogy A magyar költészet napja alkalmából egy Pápán született verssel csináljanak kedvet a versolvasáshoz és a város felfedezéséhez – mondta el a JMK munkatársa.
Indulhat tehát a nyomozás a szín és a való után!