Koszorúzás és emlékünnepség a Pápai Hősök Napján

A Pápai Hősök Napja délutáni programjaként tartott bajvívó téri fúvóskoncertet követően, Pápa Város Fúvószenekara vezetésével a Korvin utcára vonultak a Pápai Huszár Egyesület hagyományőrzői és az érdeklődők. Lubienski János Korvin utcai emlékművénél dr. Gerencsér Tibor krakkói főkonzul, dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Áldozó Tamás polgármester helyezték el a tisztelet és emlékezés koszorúit.

A menet innen a Szent István úti világháborús emlékművekhez ment, ahol az 1914. augusztus 17-ei gorodoki lovasroham hőseire emlékeztek.

Vitéz Győrffy-Villám András hagyományőrző dandártábornok emlékbeszédében hangsúlyozta, amire ma emlékezünk, az tragédia és felemelő esemény is volt egyben, hiszen 1914. augusztus 17-én egy felelőtlen parancsnok hibás, bűnös döntése egy olyan tragikus eseményhez vezetett, mely gorodoki halálrohamként íródott be a történelembe. A magyar királyi 5. huszár lovas hadosztály frontális támadást indított a jól kiépített orosz állások ellen, egy olyan terepen, mely korábban a cári hadsereg gyakorlótere volt. A szónok egy orosz tiszt visszaemlékezéseiből idézett, aki úgy fogalmazott, még a sokat látott orosz katonák is elborzadtak a vérengzés mértékén, ugyanakkor mindenki elismerően nyilatkozott a magyar katonák hősiességéről, de mélyen elítélték azt a felelőtlen döntést, amit a parancsnokuk hozott.

– A magyar vitézség, a magyar áldozatvállalás, a bajtársiasság nem áll meg a huszároknál, nem áll meg az ejtőernyősöknél, hanem minden fegyvernemre érvényes. Ez az igazi hazafias szellem hozta létre 30 évvel ezelőtt a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetséget – alapítóként a pápai huszárokkal – emelte ki vitéz Győrffy-Villám András, aki végül arról szólt, hogy a frontokon valaha küzdő hősöknek és áldozatoknak hála bízhatunk abban, hogy a kislányokból anyák lesznek, a kisfiúkból férfiak és az ország biztos Magyarország marad.

A megemlékezés koszorúzással zárult.