Létszámproblémák a szociális ágazatban?
A szociális munka napja alkalmából indított sorozatunkban a város szociális ellátórendszerét mutatjuk be. Ezúttal a szociális ágazatban tapasztalható munkaerő-problémákról kérdeztük Szalainé Tihanyi Andreát, Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye intézményvezetőjét.
– A szociális ágazatra összességében jellemző a szakemberhiány. Hogyan tud ezzel megbirkózni az ESZI?
– Intézményünkben magas a fluktuáció. Az elmúlt hét évben folyamatos volt a szakemberhiány – nálunk évről évre változik, hogy ez melyik területet érinti. A bentlakásos ellátásból 4-5 éve mentek el a legtöbben, de sajnos az elvándorlás folyamatos. Sajnálatos, hogy többségük nagy szakmai tapasztalattal és több éves munkaviszonnyal rendelkező szakember volt. Ők a munkaviszony megszüntetésének okaként az alacsony munkabérre és az egyre nehezebb fizikai terhet jelentő munkavégzésre hivatkoztak. Az egészségügyi végzettséggel rendelkező kollégák már kórházakban dolgoznak, vagy a városban lévő multinacionális cégeknél kaptak munkalehetőséget, jóval magasabb bérekért. A diplomás álláshelyeket is nagyon nehéz, szinte lehetetlen feltölteni, például esetmenedzser vagy családsegítő munkakörben. A folyamatos munkaerőhiány leginkább a Család- és Gyermekjóléti Központban jelentkezik, ahol az üres álláshelyeket folyamatosan, pályázati úton igyekszünk betölteni.
– A szociális területen rendkívül alacsony a bérezés és talán az is gondot okoz, hogy a társadalom előtt nem ismert, hogy milyen fontos munkát végeznek a szociális szakemberek. Önöknél érezhető ennek hatása?
– Az elmúlt években már erkölcsi megbecsülést sem kapnak a szociális szférában dolgozók, az anyagi elismerés pedig már hosszú évek óta várat magára. Az utánpótlás is nagyon siralmas, ezzel nap mint nap találkozunk. Ezt a pályát kevés fiatal választja, de az is gyakori, hogy nem önszántából kerül a szociális területre valaki. Az első hónapokban az induló osztályok létszáma a felére csökken. A képző intézet már több éve nem tud nappali osztályt indítani, mert nincs kellő létszámú jelentkező. A felnőttképzés indulása is minden évben kétséges. Akik nálunk szeretnének szociális gondozói szakképesítést szerezni munka mellett, azokat támogatjuk és segítjük ebben.
-A szakemberhiány nem befolyásolja az ellátás biztonságát?
– Két éve a bentlakásos ellátásban túlóra elrendelésével tudjuk biztosítani a folyamatos ellátást. Az önkormányzat 2018. évtől a házi segítségnyújtásban dolgozók részére 24.000 forint ápolási pótlékot biztosít, mely egyébként csak a bentlakásos ellátásba dolgozó kollégák részére kötelező. A 2019-es évtől pedig a bentlakásos ellátásban dolgozó kollégák és a Család- és Gyermekjóléti Központ dolgozói kapnak végzettségtől függően 10-15-20 ezer forint bértámogatást. Ez a támogatás nagy segítséget jelent a kollégáknak.
Tavasszal a megnövekedett feladatok ellátására és ezzel egyidejűleg más önkormányzati intézményben felszabadult munkaerő miatt, önkéntes jelentkezés alapján tizenhat főt rendeltek ki más területekről az ESZI-be. Június 30-ával minden kirendelt dolgozó munkaviszonya lejárt. Augusztus hónapban újra kértük az önkormányzati intézmények segítségét és 5 főt maximum 1 hónapra kirendeltek hozzánk.
A kirendelt dolgozók közül 3 fő döntött úgy, hogy a jövőben az ESZI munkatársa szeretne lenni. Jelenleg intézményen belül megoldható a dolgozók átirányítása más részlegre, erre a Teveli úti otthonban és a Gondozási Központban volt eddig szükség.
A kirendelt dolgozók munkája igazán nagy segítség volt, minden területről csak pozitív visszajelzést kaptunk. Nem utolsósorban nekik is volt munkájuk, nem kellett szabadságra menniük, tapasztalatot szereztek egy új területen.