Ma is élő néphagyomány a Christkindl-játék
A 8-15 éves gyermeklányok december 24-én reggeltől az éjféli miséig járják a falut szerepüknek megfelelő, díszes viseletbe öltözve, fejdísszel vagy pártával a fejükön. Minden házba bekopognak, hogy játékukkal vigyék az örömhírt: megszületett a Kisjézus. Ez a Christkindl-játék – tudtuk meg Pillerné Fódi Ilonától, a Pápai Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Veszprém Megyei Német Önkormányzatok Közössége elnökétől, aki elmondta, a karácsonyhoz és a Megváltó születéséhez kötődő Christkindl idén került fel a szellemi kulturális örökség listájára.
– A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékét 2008-ban hozták létre. A Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat még 2013-ban kezdte meg a szükséges dokumentációk – adatok, fotók, videófelvételek – felkutatását. Veszprém megyéből a Christkindl az egyetlen, amely szerepel a listán – tájékoztatta a Pápa és Vidékét Pillerné Fódi Ilona. Ennek kapcsán az elnök elmondta, a Christkindl a reformáció idejétől élő karácsonyi énekes népszokás. Magyarországon először a XVIII. században a Bakony és Balaton-felvidék németek lakta településein jelent meg.
– Németországban a Christkindl-játék tradicionális formája már feledésbe merült, csupán egyik eleme, az ajándékozás szokása maradt meg. A német nyelvű verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban adják elő a csoportok – mondta az elnök, aki hozzátette, a pápaiak is láthatták és megismerkedhettek a Christkindl-játékkal 2018-ban, Christkindl-kiállítás keretében a színházépületben.
A Bakony-Balaton régióban 72 településen élnek német nemzetiségűek, ezek közül tizenhétben ismert a Christkindl-játék vagy Christkindl-járás. Márkón, Bándon, Herenden, Úrkúton, Városlődön, Kislődön, Bakonynánán, Magyarpolányban ma is él ez a német gyökerű, énekes közösségi szokás.