Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Idén is országszerte tartanak megemlékezéseket, április 24-én pedig ismét megrendezik a hagyományos Élet Menete emléksétát, amelynek résztvevői az Újpesti rakparton található Embermentők szobrától vonulnak a Margitszigetre.

A holokauszt áldozatainak többsége a zsidóságból került ki, azonban Németországban, és a nálunk jóval korábban német megszállás alá került területeken az idők során szisztematikusan kiszűrték a lakosságból a zsidók mellett a romákat, a németországi szlávokat, a homoszexuálisokat, a mozgás- és értelmi sérülteket és a politikai ellenállókat. Őket aztán társadalmi haszontalanságukra hivatkozva és származásuk miatt kivégezték.

1944. április 16-án kezdődött Magyarországon a holokauszt, ekkor kezdődött meg a zsidó lakosság gettóba zárása. Az emléknap létrehozására irányuló törvényjavaslatot az országgyűlés elé 2000. január 18-án terjesztették be: ez volt az 55. évfordulója a fővárosi gettó felszabadításának.

1944-ben Sztójay Döme lett a miniszterelnök, aki rengeteg zsidóellenes szabályozást vezetett be,  zsidó gépjárművek kötelező beszolgáltatása, zsidók utazásának teljes korlátozása, a zsidók vagyonának zárolása, illetve a sárga csillag kötelező viselése. Végül 1944. április 28-án megszületett a gettótörvény: a kormány úgy érezte, ideje a zsidókat teljesen elkülöníteni a magyarságtól.

Néhány hét alatt összegyűjtötték az ország összes falujából a zsidókat és a nagyvárosokba szállították, ahol gettókba zárták őket, az adott városi zsidósággal együtt. Végül 1944. május 24-én megkezdődött ártatlan magyar állampolgárok tömeges deportálása a lengyelországi megsemmisítő táborokba.

437 ezer vidéki zsidót hurcoltak néhány hónap alatt Auschwitzba. A 725 ezer magyar zsidó kétharmada munkaszolgálat közben vagy a megsemmisítő táborokban hunyt el. Sokakat már a gettóban megöltek, de volt, akit Budapesten a Dunába lőttek.