Ma van Nagypéntek, a kereszténység gyásznapja

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap. 

Nagypéntekről szóló megemlékezés első nyomai a 4. században tűnnek fel, amikor az új hit gyakorlását hivatalosan is engedélyezték a római császárok. Az őskeresztényi közösségek számára nagypéntek még nem volt ünnep, aznap csak szigorú böjtöt tartottak.

Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt.

Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás kimarad, csak igeliturgia van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a csonka mise is. 

Nagypénteki babonák és szokások 

Nagypénteki szokások és babonák

• A legismertebb, kereszténység előtti nagypé nteki hagyomány a hajnali fürdőzés volt. A fiatalok tömegesen nagypéntek hajnalán a közeli patakhoz mentek mosakodni és  a víz folyásával szemben állva visszakézből merítettek a vízből. Szerencsésnek tartották a patakok vagy erek találkozásánál való megmerítkezést. Az a hiedelem járta, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, az egész évben egészséges lesz és fürgén végzi munkáját.
• Ezen a napon nemcsak a patakoknál tisztultak meg és születtek újjá az emberek, hanem házaikat is megtisztították, kiűzve onnan a rágcsálókat és férgeket.
• A gyásznap egyben dologtiltó nap is volt. Az a hiedelem járta, hogy amelyik asszony nagypénteken kenyeret süt, az kővé válik. Tilos volt baromfit vágni, nehogy más jószágok elhulljanak. A férfiak számára szántás, a nőknek pedig a mosás is tilos volt.
• Nagypénteken egyedül csak a húsvéti tojást volt szabad festeni. A magyar házakban is gyászt tartottak: nem égett tűz, a házban lévő tükröt, amely a mai és a túlvilág közti átjárót jelképezi, letakarták. Megállították az órát, úgy tettek, mintha halott lenne a háznál.
• Sok helyen nem főztek, hiszen nem volt tűz, ezért csak hideg ételt fogyasztottak, de voltak olyanok is, akik nagycsütörtöktől egészen a nagyszombati feltámadásig még ételt sem vettek magukhoz.