Mit kell tudni az oltásokról? – Szputnyik V vakcina

Hazánkban pillanatnyilag négyfajta oltóanyag áll rendelkezésre a koronavírus elleni védekezéshez. Az oltóanyagok neveit már szinte mindenki ismeri, azt is tudjuk, hogy melyik vakcina honnan származik, az oltásokkal kapcsolatban azonban nagyon sok tévhit kering. Ujváry Hajnalkát, Pápa Város Önkormányzatának Egészségügyi Alapellátási Intézetének intézményvezetőjét arra kértük, segítsen olvasóinknak eligazodni a vakcinákról szóló információk útvesztőjében, így naponta bemutatunk egy-egy vakcinát.

Nézzük most a Szputnyik V vakcinával kapcsolatos tudnivalókat!

A Szputnyik V egy kombinált, vektoralapú vakcina a SARS-CoV-2 vírus által okozott koronavírus-fertőzés megelőzésére. A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID-19 ellen.

Ujváry Hajnalka felhívta a figyelmet arra, hogy a Szputnyik V vakcina kizárólag 18 évnél idősebbeknek adható. Azok is megkaphatják, akik már átestek a COVID-19 fertőzésen és már gyógyultak. Az oltás előtt nincs szükség antigén gyorstesztre.

Az oltóanyag megbetegedést nem okozhat, a szövődményekkel járó, illetve súlyos lefolyású, halállal végződő betegség kialakulása ellen védelmet nyújt.

A Szputnyik V oltóanyagból szintén két adag beadása szükséges, a két oltás beadása közt 21 napnak kell eltelnie. A vakcina nem cserélhető fel más COVID-19 elleni oltóanyagokkal, azoknak, akik megkapták az első adagot, az oltási sorozat befejezéséhez meg kell kapniuk a második adag Szputnyik V vakcinát is. Az oltóanyag által biztosított védelem ideje még nem ismert, annak meghatározását a jelenleg is zajló klinikai vizsgálatoktól várják.

Az intézményvezető kiemelte, bizonyos krónikus betegségek esetén a vakcina beadása ellenjavallt, minden esetben az oltó orvos dönt arról, hogy a beteg megkaphatja-e az oltást. Várandósság és szoptatás idején az oltás ellenjavallt, a második oltás után minimum két hónappal tervezhető várandósság.

Nem adható be az oltás akut lázas betegség esetén, az oltóanyag bármely összetevőjében szemben fennálló allergia esetén, azoknál a betegeknél, akiknél az első adag során súlyos anafilaxiás reakció jelentkezett, akiknek kórelőzményében súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszer – például penicillin – vagy védőoltással kapcsolatos allergiás reakció szerepel, szintén ellenjavallt az oltás krónikus máj- vagy vesebetegség, endokrin betegségek esetén, azoknál a betegeknél, akiknél jelentős eltérések mutatkoznak a pajzsmirigyfunkciós értékekben, nem megfelelően kezelt cukorbetegség, súlyos vérképzőszervi betegségek, epilepszia és más központi idegrendszeri betegségek esetén. Szintén kizáró ok az akut koronária szindróma, az akut agyi keringési történés, a szívizomgyulladás, a szívbelhártya-gyulladás, a szívburokgyulladás, az autoimmun betegség, valamint a rosszindulatú daganatos betegség.

Mint megtudtuk, ahogy bármelyik védőoltás után, úgy ebben az esetben is jelentkezhet oltási reakció a vakcina beadását követően. Ilyen oltási reakció lehet az érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz, étvágytalanság, hányás, szédülés, esetleg bőrmelegség az oltás helyén. Ezek átmeneti reakciók, melyek általában beavatkozás nélkül is megszűnnek. A reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható.  

A védőoltásokkal kapcsolatban további információkat olvashatnak a www.nnk.gov.hu, a www.vakcinainfo.gov.hu, és a www.koronavirus.gov.hu honlapokon.