Ők mindannyian – mindannyiunkért

A minap arról adhattunk hírt, hogy Pápán is megkezdődött az idősek otthonaiban élők oltása. Miközben összeesküvés-elméletek sora születik a különféle vakcinákkal kapcsolatban, s valóságos oltásellenes mozgalmak alakulnak ki, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Vörösmarty úti otthonban, ahol még nem volt koronavírusos megbetegedés, a lakók közel 100 százaléka igényelte az oltást.

Gondoljunk bele, mi milyen nehezen éljük meg a korlátozásokat! A kötelező maszkviselést, az éttermek bezárását, az utazási korlátozásokat, a rendezvények hiányát, a kijárási korlátozást. Ezek az idős emberek pedig lassan fél éve élnek az intézmények falai között úgy, hogy sehová sem mehetnek és szeretteikkel is csak telefonon, vagy videohíváson keresztül tarthatják a kapcsolatot, miközben az intézmények dolgozói emberfeletti munkát végeznek annak érdekében, hogy megóvják egészségüket, hogy a lehető legjobb ellátást kapják, s közben a családot is megpróbálják pótolni számukra.

Ők nem azt tervezik, hogy a korlátozások feloldása után hová utaznak elsőként, ők arról álmodoznak, hogy egyszer talán újra megölelhetik gyermekeiket, hogy megsimogathatják a lassan négyhónapos dédunoka arcát, akit eddig még csak fotón láthattak, hogy egyszer talán még vihetnek virágot a két hónapja távozott kedves barát sírjára. Ők is szeretnének végre szabadon, korlátozások nélkül élni.

Bizonyára bennük is felmerülnek kérdések, ők is bizonytalanok és talán félnek is, de bíznak a szakemberekben. Megértették, hogy ahhoz, hogy visszakapjuk a régi életünket, az oltáson keresztül vezet az út. És döntöttek. Azzal a bölcsességgel, amivel csak az idősek tudják szemlélni a világot, úgy döntöttek, maguk is felveszik a harcot a koronavírus ellen és elfogadják az oltást. Ők, ott a Vörösmarty úti otthonban mindannyian – mindannyiunkért!