Parancsolatok a 21. században

Parancsolatok, előírások, amelyek a mindennapi életben nyújtanak iránymutatást. A zsidók számára 613 ilyen van. De vajon valóban 613 az a 613? Többek közt erre a kérdésre is választ kaphattak mindazok, akik meghallgatták ma délután Kántor Anita pápai származású rabbi előadását a Zsinagógai séták sorozat idei első alkalmán. 

Az előadó elmondta, a rabbinikus irodalomban is felvetődött a kérdés, hogy a 613 tényleg 613-e. Az évszázadok változásával az emberek újra és újra számolták ezeket a parancsokat és többféle variáns is kialakult. Ennek több oka is van, köztük az, hogy az első és második templom elpusztulásával bizonyos parancsolatok értelmüket vesztették. Ugyanakkor a holokauszt nyomán új parancsolat is kialakult, így tulajdonképpen már 614 parancsolat létezik. Ez utóbbi természetesen nem bibliai, de az idők változásával és a történelmi katasztrófák fényében mindenképpen be kell tartani. S, hogy mi ez a 614. parancsolat? Emil Fackenheim rabbi – aki gyermekként élte meg a holokauszt borzalmait, majd Amerikába menekült – fogalmazta meg ezt a parancsolatot, aminek a lényege, hogy nem felejthetjük el, ami történt és az életben soha többé nem szabad lehetőséget adni olyan embereknek, mint Hitler, nehogy megismétlődhessen ez a katasztrófa. 

A zsidó kultúrában máig jelen van mind a 613 parancsolat, a kérdés az, hogy mit lehet mindezekből a mai világban is megtartani. Ez nagyban függ attól, hogy milyen környezetben élünk. – Izraelben, Jeruzsálemben például könnyebb megtartani a kashrutot – vagyis az étrendi előírásokat -, mint például a diaszpórában. Természetesen, amennyire lehet, próbáljuk magunkat az előírásokhoz tartani. Nincsenek már áldozatok, mert nincs templom, nincs áldozati oltár. Azok az imák, amiket elmondtunk, helyettesítik az áldozatokat. Így tehát mindenféle változtatásokon megy át a dolog, természetesen nem elfelejtve azt, hogy honnan indultunk. Fontos, hogy ne veszítsük el az értékeinket, de próbáljuk úgy interpretálni és továbbvinni, hogy a 21. század embereinek is megfeleljen és érthető legyen – hangsúlyozta Kántor Anita, aki azt is kiemelte, hogy maga a zsidóság nemcsak vallás, hanem egy életstílus, történelem, irodalom és még sok más egyéb. 

Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke a Médiacentrum kérdésére elmondta, a jelen helyzetben kihívást jelentett a Zsinagógai séták előadássorozatának megszervezése, hiszen folyamatosan figyelniük kell az éppen érvényben lévő szabályozást és annak megfelelően kell alakítani a programokat. – Annak nagyon örülünk, hogy az online térből a személyes térbe léphetünk, hiszen teljesen más az, amikor ebben a környezetben találkozhatunk, beszélgethetünk és folytathatjuk az ismeretek gyűjtését. Ugyanakkor annak is nagyon örülünk, hogy Kántor Anita személyében pápai rabbink van. Ő a mi közösségünkben gyarapíthatja az elültetett magok számát, hiszen reméljük, hogy sokat tanulhatunk tőle az elkövetkező időszakban – mondta az egyesületi elnök. Schmidt Orsolyától azt is megtudtuk, az előadássorozat témáinak kiválasztásakor szem előtt tartják, hogy az alapokat újra és újra le kell fektetni. Az a cél, hogy mindig legyen egy kis ismétlés, de mindig lépjenek át a következő lépcsőfokra. A mostani sorozat témai közt vannak olyanok, amelyeket az egyesületi tagok javasoltak, például a mai, parancsolatokkal kapcsolatos előadás is ilyen.

A Zsinagógai séták szervezői a kezdetektől azt hirdetik, hogy nyitott kapukkal várnak mindenkit felekezettől, életkortól függetlenül. A zsidóság ma nem nagy létszámmal van jelen Pápán és a környező településeken és zárt ajtók mögött nem lehet megosztani az érdeklődőkkel a zsidó vallással, kultúrával kapcsolatos tudást, ismereteket. – Ahogy régen, a sok felekezetű városban, úgy most, Pápán, ebben a nagyon szép, sok felekezetű városban is csak az együttműködés, az együtt gondolkodás működtetheti a közösségeket – emelte ki végül Schmidt Orsolya.