Táncos fesztiválzárás

Sokáig úgy tűnt, a hétvége kiszámíthatatlan időjárása lehetővé teszi, hogy a XXIV. Haydn Fesztivál záróprogramját, a Táncok estéjét az eredetileg tervezett helyszínen, az Esterházy-kastély udvarán rendezhetik. Alig két órával a tervezett kezdési időpont előtt azonban sötét felhők tornyosultak a város felett és a szervezőknek azonnal dönteniük kellett. Boros Katalin, a Pápai Platán Nonprofit Kft. ügyvezetője korábban azt nyilatkozta a Médiacentrumnak, a céljuk az, hogy a fesztivál egyetlen programja se maradjon el. Éppen ezért megszületett a döntés, a koncertet egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után, a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében tartják. A változásról a közösségi médiában értesítették az érdeklődőket.

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar nagy múltú fesztiváljának különleges, táncokat középpontba állító zárókoncertje így néhány perccel ezelőtt kezdődhetett, Haydn Wiener Hofball-Menuette-jével.

A Budapesti Vonósok a mai est első felében 18. századi táncokat mutatnak be. Köztük a legismertebb a menüett. Ez a hármas ritmusú, francia eredetű tánc 300 éven át a főúri mulatságok legfontosabb részét képezte, később a ländler és a keringő fejlődött ki belőle. Haydn 1792-ben 12 menüettet és 12 német táncot írt zenekarra. A sorozatot egy bécsi Katalin-napi jótékonysági bálra rendelték.

A koncert második műsorszámaként Haydntól Öt kontratánc és egy quadrille csendül fel.  Kontratáncot könnyen találhatunk Haydn, Mozart és Beethoven művei közt. Őse a 16. századi angol „country dance”. A 17-18. században társastánccá alakult, majd a francia udvar közvetítésével egész Európában népszerű lett. Ellentétes tánc, ahol a párok két egymással szemben álló sort alkottak. A quadrille a kontratánc egy francia változata. Hangversenyeken legtöbbször stilizált táncokkal találkozunk, amikre már a művek születésekor sem táncoltak, hanem zenéjük a kor stílusának része lett. A ma hallható Haydn-zenék azonban valódi táncra íródtak, s most, a JMK színpadán a Company Canario Historikus Táncegyüttes előadásában kelnek életre. Művészeti vezetőjük, Aranyos Ágota korabeli tánckönyvek alapján készíti koreográfiáit.

A Budapesti Vonósok ma esti műsorának második részében a 20. század zenéiből válogattak. Száz éve született Astor Piazzolla olasz származású argentin zeneszerző, aki a tangót hozta magával a komolyzene világába. Négy évszak Buenos Airesben című kompozícióját eredetileg saját tangóegyüttesére írta, azt Leonyid Deszjatnyikov dolgozta át szólóhegedűre vonószenekari kísérettel. A kamarazenekar hegedűs szólistái mellett Kulik Johanna és Korom Péter, a magyarországi tangóélet vezető táncpárosa teszi teljessé az előadást.

A koncert és ezzel a XXIV. Haydn Fesztivál magyar táncokkal zárul. A kolozsvári születésű Veress Sándor Kodály és Bartók tanítványa volt. Népzenekutatóként Moldvában végzett pótolhatatlan gyűjtést. A Négy erdélyi tánc avantgárd zenemű, amelynek anyaga hangszeres népzenénkben gyökerezik. Rövid, 2-5 perces tételei különböző tánctípusok nevét viselik: Lassú, Ugrós, Lejtős és Dobbantós. Az egri Gárdonyi Géza Színház táncműhelyének művészei formálják meg táncban a kompozíciót.

Pilz János hegedűművész, a Budapesti Vonósok koncertmestere a délután folyamán a Médiacentrum kérdésére elmondta, a fesztivál néhány éve már nem működött jól Fertődön, a zenekarnak azonban szívügye ez a közel negyed évszázados rendezvény, így mindenképpen szerették volna folytatni a hagyományt. Tavasszal a pápai zsinagógában forgattak és már akkor is nagyon kedves fogadtatásban volt részük. Innen indult a kapcsolat, ami eljutott odáig, hogy Pápára hozták a Haydn Fesztivált. – Ma délután az egyik kollégánk önkéntelenül kimondta azt, amire valamennyien gondolunk, hogy nagyon jól érezzük itt magunkat. Valóban, annak ellenére, hogy nagyon sok a dolgunk, a fesztivál menetrendje nagyon feszes, nagyon jól érezzük magunkat. Nagy az érdeklődés a koncertjeink iránt, örömmel és büszkén mondhatom, hogy az eddigi pápai programjaink sikeresek voltak. Úgy gondolom, ez a fesztivál eddig minden szempontból jó élmény számunkra – mondta a koncertmester, aki az esti koncerttel kapcsolatban úgy fogalmazott, szerettek volna szakítani a hagyományos kamarazenekari koncertekkel. Felmerült az ötlet, hogy próbálják meg ebben a formában összehozni a zenét és a táncot egy koncerten belül úgy, hogy ne csak kimondottan talp alá valót húzzanak. Ezért igényes zenéket játszanak, de olyanokat, amelyek tánczenei ihletésűek.

Pilz János a folytatással kapcsolatban elmondta, bízik abban, hogy a pápai Esterházy-kastély és a Budapesti Vonósok kapcsolata hosszú távú lesz. A jövőben is nagyon szívesen jönnek Pápára, ha ez lehetséges lesz.