Tisztelgés a holokauszt áldozatainak emléke előtt

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulóját a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Pápa Város Önkormányzata évről évre megemlékezést szervezett ezen a napon, most azonban a járványügyi korlátozások miatt erre sem volt lehetőség.

Az emléknapon a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület a Rákóczi utca sarkán és a zsinagógánál mécsesgyújtással emlékezett az áldozatokra, a megjelentek a zsidó hagyományoknak megfelelően köveket helyeztek el az emléktáblánál és a zsinagóga bejárata előtt. Pápa város valamennyi lakója nevében dr. Áldozó Tamás polgármester néma főhajtással emlékezett az elhurcoltakra.

– A holokauszt nemzetközi emléknapja mindenképpen fontos, hiszen olyan emberekre emlékezünk, akik Pápán és a Pápa környéki településeken is meghatározóak voltak, hiszen itt éltek, ezeken a településeken töltötték hétköznapjaikat és azért hurcolták el őket, mert zsidók voltak. Emlékeznünk azonban nemcsak ezen a napon, hanem az év minden napján kell – mondta el a Médiacentrumnak Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke, aki arról is szólt, hogy az emlékezés azért is fontos, hogy a megtörtént szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg.

Mivel ma nem tarthattak megemlékezést, az egyesület arra kérte a tagjait, hogy aki emlékezni szeretne, a mai nap folyamán sétáljon el a zsinagógához, vagy a Rákóczi utca elején az elmúlt évben felavatott emléktáblához, álljon meg pár pillanatra és így fejezze ki tiszteletét az áldozatok emléke előtt.

Schmidt Orsolya úgy fogalmazott, hogy ahogy múlik az idő és egyre kevesebben élnek a holokauszt túlélői közül, a pápaihoz hasonló zsidó hagyományőrző egyesületek csak úgy tudják élővé tenni az emlékeket, ha beszélnek róluk, ha továbbadják a hagyományokat, ha ismeretet terjesztenek – és ezt korosztályi és felekezeti határok nélkül teszik. – Ha nem beszélünk valamiről, akkor az olyan, mintha meg sem történt volna, mintha ezek az emberek nem is éltek volna és nem ilyen szörnyű halált haltak volna, mint amilyet többek közt Pápa és a környékbeli települések zsidósága. Nehéz feladat ez, hiszen a szemtanúk egyre kevesebben vannak, de vannak gyermekeik, vannak unokáik, vannak barátaik. Úgy gondolom, hogy ez mindenkinek felelőssége – ha nem is a kötelessége – , de jó lenne, ha mindenki fontosnak érezné az emlékek megőrzését – hangsúlyozta a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke.