1600 forintba került a kékfestő gyár felépítése 1861-ben

Az Esterházy-kastélyban gazdagon díszített, aranyozott vázapár, a Kékfestő Múzeumban két építési szerződés látható a hónap műtárgya sorozatban. Mind az egyedi tárgyak, mind a két dokumentum nagyon sok érdekességet tartogat a látogatók számára.

Az Esterházy-kastély bejárata közelében ezúttal két urnavázapár tekinthető meg a hónap műtárgyainak helyet adó tárlóban. A két gazdagon díszített vázán vadászati jelenetek láthatók. A szép darabok a Drezda melletti meisseni porcelánmanufaktúrában készültek, az Esterházy-kastély berendezési tárgyai voltak egykor. A XVI. Lajos-stílusú vázák a 19. század második felében készültek, a kézzel festett remekművek bár hasonló jeleneteket ábrázolnak – szarvasok, kastély –, ám a figyelmes szemlélő észreveheti az apró különbségeket, eltéréseket, melyek az egyediséget jelzik.

A kastélyok belső tereit ábrázoló fotókon gyakran találkozhatunk a kor divatja szerint berendezett terekkel, ahol a konzolasztalokon ilyen vázapárok láthatók, mondta Huiber Edit történész, aki hozzátette, reméli, hogy a pápai kastély fotóin beazonosítható lesz a két egyedi műremek.

A Kékfestő Múzeumban kiállított darabok a 60 éves jubileumhoz kapcsolódnak. Magyarország egyetlen kékfestő múzeuma és európai szinten is egyedülálló ipartörténeti emléke 1962. augusztus 2-án nyitotta meg kapuit a bezárt Kluge-gyár örökségére alapozva. A hónap műtárgya sorozatban ezúttal két építési szerződés látható. Mindkettő 1861-ből való. Kluge Ferenc ekkor döntött úgy, hogy szükség van új, nagyobb épületre, mondta el dr. Méri Edina szakmai vezető.

A műhelyépület kialakításával Wojta Józsefet bízta meg a Kluge család, erről tanúskodik az egyik szerződés, a másik pedig a Horváth Ferenc ácsmesterrel kötött egyezségről, ő készítette el a szárítópadlás tetőszerkezetét. Érdemes alaposan áttanulmányozni a két iratot, sok érdekességet rejtenek, kiderül például az is, hogy a 19. század második felében mennyit fizettek ezekért a munkálatokért.